A lehetetlen ma már tényleg nem létezik. A modern orvostudomány ugyanis napjainkra eljutott odáig, hogy egy speciális chip segítségével akár egy lebénult ember is képes mozgatni a kezét mindössze a gondolatai segítségével.
Mi lesz most? Maradnak a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság napjai? Vagy itt az igazi áttörés, és felcsillan a remény, hogy újra képes mozogni, dolgozni egy lebénult ember?
A mindössze 23 éves Ian Burkhart élete legfontosabb másodperce előtt állt… A fiatalember négy éve fejest ugrott a sekély vízbe Észak-Karolina partjainál. Eltörte a gerincét, nyaktól lefelé teljesen lebénult, képtelen a legkisebb mozdulatra is. Iant most is tolókocsiban hozták, arcán látszott: rettentően izgatott. Iszonyúan kívánja a sikert, de páni félelem is munkál benne: mi történik, hogyan dolgozza fel, ha nincs remény.
Az Ohio State Egyetem kutatói elé tolták Iant, orvosok és a Battelle nevű kutatócsapat tagjai vették körül. Ők is legalább annyira izgatottak voltak, mint a fiatalember. Hogyne: ekkor került sor Neurobridge nevű módszerük tesztjére, céljuk, hogy a deréktól lefelé lebénult pácienst újra mozgásra bírják.
Módszerük a science fiction filmeket idézi! Az eljárás során ugyanis egy olyan, 3,8 milliméteres chipet ültetnek a beteg agyába, ami tulajdonképpen olvas a gondolatokban. A kis műszer először észleli az agyi intenzitást, majd egy speciális, ingujjhoz hasonlító karkötőn keresztül kevesebb mint egy tizedmásodperc alatt továbbítja a jelet a kezet mozgató izmokhoz, és a stimulációnak köszönhetően az addig mozgásképtelen testrész újra működni kezd.
A módszerről az egyik kutató, Chad Bouton beszélt: – A rendszer gyakorlatilag úgy működik, mint egy szívbypass, csak itt a vér helyett olyan elektromos impulzusokat továbbítunk az izmoknak, amelyek közvetlenül az agyból érkeznek – mondta Bouton.
És eljött a bizonyítás pillanata. Ian jobb kezét az asztalra fektették. Vajon, ha akarja, az agyában lévő chip segítségével képes lesz megmozdítani az ujját? Lélegzet-visszatartva figyelt minden tudós a teremben, Ian koncentrált – és sikerült! Behajlította a béna ujját.
– Megtanultam együtt élni azzal, hogy nem vagyok képes mozogni, de nagyon hiányzik, hogy önállóan, segítség nélkül is elvégezhessek mindennapi dolgokat – nyilatkozta később Burkhart. – Ezzel a chippel ez sikerült, így nem leszek annyira rászorulva mások segítségére, és képes lehetek például egyedül kinyitni és meginni egy üveg ásványvizet – tette hozzá lelkendezve.
Természetesen ez még csak egy apró lépés ahhoz, hogy a mozgássérültek ismét járni, cselekedni tudjanak, az sem biztos, hogy a további kísérletek is ilyen sikeresek lesznek. De tény: az áttörés megtörtént, Ian Burkhart béna végtagja ismét mozog!
Gépeket irányít az agy
Az biztos, hogy várható az alapszintű kiesett funkciók feljavítása, pótlása gépekkel – értékelte a kutatási eredményt a Bors által megkérdezett, névtelenséget kérő robotikával foglalkozó szakértő.
– Például a jövőben akár el is terjedhetnek az úgynevezett nem született vakok látását legalább részben visszaadó gépek, vagy olyan szerkezetek, amelyek visszaadják a lebénult embereknek a mozgás lehetőségét. Attól viszont, hogy valóban gondolatokkal irányítsunk gépeket, biztosan messze vagyunk még, és talán nem is kell oda eljutnunk, ennek önmagában a lehetősége is számtalan etikai kérdést vet fel.
Mikor segíthet a találmány a mozgássérülteken?
Az orvostudomány és az orvosbiológia szakemberei évek óta kísérleteznek egy ehhez hasonló szerkezeten. A mostani azért is lehet nagy áttörés a kutatásban, mert a betegeknek, akiknek valamennyi végtagjuk lebénult, a túlélés záloga lehet, hogy tudják mozgatni a kezüket.
– A szerkezetet a mozgásra gondolás vezérli, vagyis a beteg agyának saját bioelektromos jelei. A gondolatra az agykéregben elektromos potenciál keletkezik, ezt érzékeli a műszer és vezeték nélküli technológiával továbbítja az izmokat ingerlô szerkezethez. Az idegrendszeri protézisek a megszűnt funkciót pótolhatják, kísérletek folynak a látás, a hallás, a mozgászavarok kezelésére, fájdalomcsillapításra is.
A legújabb kutatások pedig arra irányulnak, hogy a memóriafunkciókat és a pszichés zavarokat is tudjuk kezelni – magyarázta dr. Valálik István, a Szent János kórház idegsebész főorvosa. A címzetes egyetemi docens szerint mindezen területek közül az egyik legbonyolultabb a lebénult végtagok mozgatásra bírása, ami csak orvosmérnöki csúcstechnológia segítségével kivitelezhető.
– Mivel az agyban keletkező biolektromos jeleket még csak kis felbontásban tudjuk fogni, csak egyszerű kézmozgásra lehet számítani. A közeljövőben szélesebb rétegek számára még nem lesz elérhető.
Veszélyes is lehet
Nemere István, hazánk legnépszerűbb science fiction könyveinek szerzője szerint nem meglepő, hogy a tudomány eljutott idáig. – Látom jó és rossz oldalát is ennek – magyarázta lapunknak Nemere.
Az író szerint egy ilyen agystimuláló szerkezet jó oldala lehet például az, hogy a későbbiekben más területen is felhasználható lesz.
– Talán nem csak mozgásképtelen embereken lehet majd így segíteni, hanem egészségeseket többletképességekkel felruházni. Gondoljunk csak bele, ha feltalálnának egy olyan chipet, ami a futók agyába építve növeli a teljesítőképességüket – folytatta Nemere, aki szerint a rossz oldal viszont ennél sokkal rémisztőbb.
– Régi témája a sci-fi könyveknek és filmeknek: mi történik akkor, ha az agy bizonyos területeinek ingerlésével a cselekvést is meg lehet változtatni? Ha rá lehet bírni az embereket olyasmire, amit maguktól nem tennének meg? Ölésre, lopásra vagy öngyilkosságra is akár. Számos történet szól arról, hogy egy távoli irányítóközpontból emberek tucatjait vagy akár egy egész társadalmat is irányítanak, s az uralkodó hatalom parancsait teljesítik.
