Legyen szó lakás-, gépjármű-, vagy éppen fogyasztási hitelről, a jövőben kizárólag a havi rendszeres jövedelem nagysága alapján ítélnék meg a kölcsön összegét a bankok. Legalábbis ezt vezetné be a jegybank. Több foglalkozás művelőjének is gondot okozhat az intézkedés.
A tervek szerint már idén új szabályokat vezetne be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a lakossági hiteleknél. A lényeg: mindenki csak a jövedelmének megfelelő összegû hitelt kapna, nem nyújtózkodhatna tovább, mint ameddig a takarója ér.
Az ügyfelek eladósodását a rendszeres, igazolt jövedelem (vagy nyugdíj, családi pótlék) korlátozná. Egyes vállalkozók, vendéglátó-ipari dolgozók kifejezetten rosszul járhatnak az új szabályozással.
– Szerintünk nem lehet kizárólag az állandó jövedelem nagyságát nézni – mondja a Borsnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető igazgatója. Perlusz szerint az a legfontosabb, hogy a hitelintézetek is részt vegyenek a részletek kidolgozásában.
Szopper Zsófia pénzügyi tanácsadót arra kértük, hogy néhány hiteltípuson keresztül mutassa be a törlesztőrészletek nagyságát a magyar átlagfizetés alapján, ami most nagyjából nettó 140 ezer forint.
– Mivel általában a fizetés 30 százalékáig lehet elmenni a havi törlesztés nagyságánál, egy 140 ezer forintos nettó átlagfizetéssel rendelkező személy legfeljebb egy hétmilliós lakást tud megvenni, harmincéves futamidővel. Így a havi törlesztője az első hat évben 40 000 forint, utána már több.
Gépkocsivásárlásnál már minimum 20 százalék önerővel kell rendelkezni, így a 140 ezer nettóból legfeljebb egy 2,7 millió forintba kerülő autót lehet megvásárolni, persze csak akkor, ha nincs más hitele. Ebben az esetben hat éven keresztül 42 310 forintot fizethet havonta.
