Durva: nincs balatoni hal a Balatonon

A szigligeti strandon már a bejáratnál érezni a ropogósra sült hal illatát. Oszi bácsi halsütője előtt mindig kígyózó sorok állnak. Az egész országból érkeznek hozzá, hogy megkóstolják a legendás sült keszeget. Háromféle halat árul: keszeget, süllőt és pisztrángot.

A vendég kiválaszthatja, melyik halat kéri, Oszi bácsi nagy szakértelemmel az orra előtt süti ropogósra. – Sűrűn beirdalom a halakat, jól besózom, egyszerű paprikás lisztbe forgatom, és forró olajban sütöm. Nincs szükség semmilyen fűszerkeverékre, a titok az egyszerűségben van. Ez a recept több száz éve bevált – állítja a Borsnak Oszi bácsi.

1973 óta süti a halakat Szigligeten. Mindig azon munkálkodott, hogy az emberek a hekk helyett megszeressék a finom balatoni halakat. Idén azonban ő sem árulhat balatoni halat. Decemberben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszer leállíttatta a halászatot a tavon, azóta nem lehet legális forrásból balatoni halhoz jutni.

Korábban is lényegesen több hal fogyott a vendéglőkben, mint amennyit a halászat kitermelt, de legalább volt helyben fogott hal is nagy választékban. Az idei szezonban viszont sem a süllő, sem a hekk helyett ismét divatba hozott keszeg mellé nem lehet odaírni, hogy balatoni. Ezt az élelmiszerlánc-felügyelet be is tartatja, és bünteti.

Így a balatoni vendéglők kénytelenek máshonnan beszerzett halat árulni, főként a halkereskedésekből. – Nincs megoldás – sóhajt Oszi bácsi. – Szeretném ugyanazt a minőséget nyújtani, mint évekig, a balatoni halnak sokkal jobb íze van, ez vonzza ide a turistákat és a külföldieket.

A keszthelyi Pecás büfében a rendelések felét a hal teszi ki. Legtöbben keszeget és hekket kérnek, de akadnak néhányan, akik fogas- vagy harcsafilét kérnek. A tulajdonos szerint viszont balatoni fogashoz már jó ideje nem lehet hozzájutni, pedig az egyik leg­ízletesebb tavi hal. – A konyhánk családias jellegű, a halat frissen sütjük, ezért kell rá várni, de megéri. Szívesen árulnánk balatoni halat, de idén nem lehet. Halnagykereskedésből tudjuk csak a halat beszerezni – mondja a tulajdonos Horváth Szabolcs.

Az északi-parton sokan térnek be az aszófői halsütőbe. – Két titkunk van: az alacsony árak és egy különleges fűszerkeverék, amitől utánozhatatlan lesz a hal íze. Mi erre esküszünk. Aki lisztérzékeny vagy fogyókúrázik, kukoricalisztből is elkészítjük neki. A halakat nagykereskedésben vásároljuk – fűzi hozzá Farkas János. Az alsóörsi Oliva büfé étlapján a kínált hét halfajta mellett cápát is árulnak, citromosan, snidlinges sajtmártással. Az internetet is bejárta a hír, hogy a cápa az új balatoni hal.

A tulajdonos szerint nagy sikere van a cápasteaknek, sokan csak emiatt térnek vissza. – A fiam a szakács, az ő ötlete volt, hogy álljunk elő egy kuriózummal. Nincs kifejezetten hal íze, ezért sokan szeretik. Nagy igény van a halakra a strandon, sokan kérik a magyar halakat is. Hekkből kevesebb fogy, mint az utóbbi években, de még mindig sokan választják – mondja Kun Szilárd. 

Az argentínai hekk még mindig népszerű

A hekk, más néven csacsihal egy tengeri csukafajta, a nyílt vizekben él. A balatoni hekkevés a 60-as, 70-es évektől növekedett meg a strandokon. Az importált hekk nagy része Argentínából érkezik, ahol kifogják, rögtön levágják a fejét és a farkát, lefagyasztják és 5–6 hét alatt jut el hozzánk. Azért közkedvelt, mert könnyű enni, nincsen benne szálka, és olcsó. Magyarországon fogy a legtöbb hekk a világon.