Még a szexnél is nagyobb tabu a pénz – ám ahogy az ölelkezésről, úgy az anyagiakhoz való viszonyukról is érdemes beszélgetniük a pároknak. Ellenkező esetben komoly feszültségek forrása lehet az eltérő gondolkodásmód.
A pénz nem beszél, hanem káromkodik – akárcsak az eltérő pénzügyi tapasztalattal rendelkező párok. A családi kassza körüli állandó viták könnyen elmérgesedhetnek, a felek csakhamar mindennek csupán az árcímkéjét látják. A kölcsönös szeretet helyét átveheti a saját akarat érvényesítése, a másikon való felülkerekedés vágya – szinte mindenáron.
Pedig békében, közös kasszán is élhetnének az eltérő értékrendet követő párok…
Renáta és Tamás másfél évtizeddel ezelőtt kötötte össze az életét. Jól megvannak, pedig egészen másként gondolkodnak a pénzről. Míg a férfi a megfontolt gazdálkodás híve, addig a kockázatvállaló asszony nem egyszer előre elkölti a fizetését és hitelekbe veri magát, mondván: csak így lehet jutni valamire.
– Én hoztam a házasságba gyerekeket, megszoktam, hogy belátásom szerint intézem a pénzügyeket, de a párom majd megőrült a manővereimtől – emlékszik Renáta. – Sikeres magánakcióimnak végül a gazdasági válság vetett véget. Attól fogva megfontoltabb lettem – magyarázza a nő. Férje veszi át a szót.
– Világéletemben a biztonságra törekedtem, anyagi téren is – vall színt. – Így neveltek, s bizony az élet nehéz helyzetei megmutatták, mennyire helyes ez. Imádom a feleségem, de a veszélyes pénzügyi mutatványaitól frászt kaptam. Nem értettem, hogy lehet tökéletes higgadtsággal meredek döntéseket hozni.
Együttélésünk harmadik hónapjában azt mondtam: csináljon, amit akar, de nekem ne mondja el, nem akarok álmatlan éjszakákat. Így szépen lett mindenünk, de külön kezeltük a pénzünket, és a megtakarításaim húztak ki bennünket a bajból, amikor ránk szakadt a válság.
– Tamástól bizalmat és biztonságot kaptam, támogatott mindenben, és mellém állt a bajban. Ez megerősítette a kapcsolatunkat – mosolyog a feleség. – Sokat tanultunk egymástól, és úgy érzem, közösen megtaláltuk a középutat.
Ez nem mindenkinek sikerül. Ákosék házasságát éppen a pénz zilálta szét – pontosabban a férfi érmegyűjtő szenvedélye.
– Fontosabb volt neki, hogy beszerezze a legújabb kiadást, mint hogy van-e mit ennünk – panaszolja Kinga. – Bezzeg nekem szóvá tette, ha ruhára költöttem. Három év után úgy éreztem, én ebben a kapcsolatban már nem számítok, mindig csak az a fontos, amit ő szeretne. Elváltunk.
Ircsiéknél addig minden rendben volt, amíg nem jöttek a gyerekek.
– Amikor megismerkedtünk, mindketten jól kerestünk, saját bankszámlánk volt, és a szüleink is egyformán járultak hozzá ahhoz, hogy mindenünk meglegyen – meséli az asszony. – Külön kasszán maradtunk, csak a közös kiadásokra adtuk össze a pénzt. Ez jó is volt így, amíg nem jöttek a gyerekek. Attól fogva minden pénzem elment a családra, Dani viszont továbbra is csak a kimutatható költségek felét adta haza. Én meg gyesen voltam, az otthoni munkámért nem kaptam pénzt. Ez nagyon igazságtalan volt, szóvá tettem, sokat veszekedtünk. Az lett a vége, hogy becsajozott, és itt hagyott, rá-adásul vitte a vagyon felét. A saját számlájáról viszont nem adott számot a válóperben.
Bár sokan úgy vélik, kapcsolatuk az anyagiakon bukott meg, a fenti történetekből kiderül, hogy inkább fordítva van: a pénz a lakmuszpapír, ami megmutatja, hogy baj van a kapcsolattal, és ürügyül szolgál férfi és nő hatalmi harcához.
Félelmeink okozzák a veszekedéseket
Akárcsak a vallás és a politika esetén, úgy a pénzügyeknél is szerencsés, ha a felek hasonlóan gondolkodnak. Bár a túlzott nélkülözés és a túlköltekezés is képes felemészteni egy kapcsolatot, komoly veszélyt jelentenek az egyéni félelmek. A férfiaknál klasszikus rettegés, hogy nem őket, hanem a pénzüket szereti a másik. A nőknél az elfogadás képességének a hiánya lehet béklyó, ami abból táplálkozik, hogy úgy érzik, ha engednek, akkor a másik lekötelezettjévé válnak. Bár érdekkapcsolatok mindig is voltak és lesznek, az effajta félelmekre a másik iránti bizalom jelenti a megoldást.
Azoknak, akik összekötik az életüket, legkésőbb a közös gyermek születésekor komolyan beszélniük kell a pénzügyeikről. Az új életről való közös gondoskodás, az addigi pénzköltési szokások újragondolása mellett a másik kölcsönös próbatétel, hogy a szülés után az, aki a kicsivel otthon marad, keresőképtelenné és így bizonyos szempontból a másiknak kiszolgáltatottá válik. Nagy segítség ebben az időszakban, ha mindkét félnek van megtakarítása, amivel szabadon gazdálkodhat, elejét véve a kiszolgáltatottság érzésének. Az összecsiszolódás a pénzügyi gondolkodást is érinti, amiben az ínséges és a dőzsölős időszak is a pár segítségére lehet.
Így látja Joshi Barat
Sokan gondolják azt, hogy ha lenne pénzük vagy ha nem lenne ekkora vagyon, jobb lenne a kapcsolatuk, de ez nem így van. Ott, ahol a pénz a kapcsolatban szerepet játszik, ahol megjelenik a kicsinyesség, az enyém, a tiéd, onnan menekül a szerelem és a harmónia.
A pénz persze fontos, állandóan jelen van az életünkben, de amikor két ember szereti egymást, akkor azt nézi, mit adhat a másiknak, nem azt, mi jut neki. Ha pedig egymás kedvében akarunk járni, nincs miért szemrehányást tennünk.
Azt tapasztalom, hogy szegénységben is lehet boldog az ember. Otthon, Indiában és itthon, Magyarországon is nagyon sok a szegény ember, akik ettől függetlenül boldog családi életet élnek. Emlékszem, amikor édesapámnak nem volt munkája, nekünk is nehéz volt, és sokkal könnyebb lett az élet, amikor újra lett munkahelye és pénze. De az efölötti eufória csak időleges. A boldogság, az másról szól.