Nem bánt meg semmit Oláh Ferenc, aki az átkos legkeményebb éveiben vigyázta az ország politikai elitjét.
– Az 1958-as aknamezős, drótkerítéses magyar határról kerültem a parlamentbe, ahol éppen üresedés volt a kormányőrök körében. Jó kiállású legényként hátszél nélkül, első próbálkozásra felvettek, s négy hosszú éven keresztül teljesíthettem szolgálatot. Védtem többek közt Apró Antalt, a Minisztertanács első elnökhelyettesét, Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét és Kádár Jánost is. Érdekes volt közelről szemlélni az akkori hatalom rettegett urait. Kádár például egyszerű, közvetlen, szerény ember volt, egyáltalán nem fagyott meg körülötte a levegő – meséli.
Dobi István viszont egyszer rendesen ráhozta a frászt.
– Hivatott az irodájába, majd hellyel kínált. El nem tudtam képzelni, mit tehettem, amiért olyan kemény büntetést kapok majd, hogy még a végighallgatásához is le kell ülnöm. Felelősségre vonás helyett azonban különleges vietnami pálinkával kínált, abból a hatvanfokos fajtából, aminek az üvegében kígyó volt. Lehúztam egy kupicával, irtó erős volt, de jól jött a hirtelen szívdobogásra. Pár szót váltottunk, aztán mehettem. Azóta sem tudom, mindez kedves gesztus volt csupán, vagy rajtam tesztelte, mennyire veszélyes a vietnami elvtársaktól kapott ajándék – mondja komolyan.
– Kevesen tudják, de az 1961-es kubai válság idején teljes készültség volt a Parlamentben. Még a tornyokban is gépágyúsok álltak, mert minden esély megvolt rá, hogy Kennedy és Hruscsov egymásnak esik, és kitör a harmadik világháború – árulja el az egykori kormányőr, akit a szerelem is megtalált az Országházban. Egy francia küldöttcsoporttal érkezett egy vonzó lány, akinek képtelen volt ellenállni a tetterős fiatalember.
– Izzott körülöttünk a levegő, a szenvedélyes viszonyunkra rá is ment a kormányőri állásom. Felmerült ugyanis a kémkedés gyanúja, ami persze nem volt igaz, mégis leszereltek. Ma már úgy gondolom, az lehetett a háttérben, hogy sokan és túl sokáig győzködtek, lépjek be az MSZMP-be, de ellenálltam. Egyszerűen nem volt kedvem pártgyűlésekre járni – magyarázza a Borsnak a nyugdíjas férfi, aki büszkébb Barbara nevű tűzoltó lányára, mint egykori múltjára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.