Ismeretlen rendeződuó tette le az utóbbi évek legjobb képregényfilmjét az asztalra. Az Amerika Kapitány az év egyik legjobb mozija, ahol Samuel L. Jackson végre akcióba lendülhetett.
Sorozatban a kilencedik szuperhősfilm készült el az újjáalakult Marvel stúdió műhelyében. A sort 2008-ban a Vasember nyitotta, amelyet aztán Hulk, Thor és Amerika Kapitány követett, a gigantikus anyagi sikerrel záródó Bosszúállókról már nem is beszélve.
Most ismételten Steve Rogers, azaz Amerika Kapitány kapta meg a bizonyítási lehetőséget, és nem is alaptalanul. A Tél Katonája ugyanis az eddigi legjobb Marvel-film az első Vasember óta. A stúdió úgy adott 170 millió dollárt a Russo fivéreknek, hogy a rendező páros előtte szinte egyetlen nagyobb filmet sem forgatott.
A Tél Katonája az utóbbi évek legjobban megírt politikai thrillere, amely még úgy is izgalmas lenne, ha szuperhős helyett mondjuk egy egyszerű CIA-ügynök loholna a gazfickók nyomában. Persze azt el kell ismerni, hogy egy tucatnyi hústornyot is elpüfölő Kapitánnyal látványosabb mozit lehet forgatni.
Ezen a téren viszont a Bosszúállók óta nem igen lehet többet nyújtani, ezért is volt üdvözlendő, hogy ezúttal a történettel és a karakterekkel is foglalkoztak. A két főszereplő: Chris Evans (Amerika Kapitány) és Scarlett Johannson (Fekete Özvegy) között jól működik a kémia, a poénjaik ülnek és ez utóbbiból kellőképpen sok és jól elhelyezett akad a filmben.
Samuel L. Jackson végre nemcsak szúrósan néz, hanem keményen akcióba is lendül Nick Furyként, a neki szánt ponyvaregényes poénért pedig külön piros pont jár az alkotóknak.
Ajánljuk:
Az Amerika Kapitány: A tél katonája az idei év eddigi legnagyobb durranása. Bőven felér az összes többi Bosszúállóval, sőt talán még azoknál is jobb. Kényes politikai témákat feszeget, amivel jóval túlmutat a „jön egy főgonosz, akit fel kell pofozni” sémánál. Ez a mozi már egy felnőttesebb hangot üt meg, amiben nem csak a rosszfiúk hullanak, mint a legyek.