Megtöri a gyilkosokat a hazugságvizsgálat

A feleségét megölő, majd feldaraboló P. József, Balog Lajos, a százhalombattai rém, a súlyos betegeket a halálba segítő F. Tímea, más néven Fekete Angyal. Mindannyian azután tettek beismerő vallomást, hogy vállalták a hazugságvizsgálatot.

Eltüntették a holttestet

P. József – csakúgy, mint január végén a tárnoki C. Zoltán – úgy tett beismerő vallomást, hogy a gyilkosság áldozatáról még azt sem tudhatták biztosan, valóban halott. P. Józsefet annak ellenére mondták ki bűnösnek, hogy sem a holttest, sem a gyilkos eszköz, sem pedig más közvetlen tárgyi bizonyíték nem került elő.

A hentes és mészáros szakképzettségű férfi a hazugságvizsgálat után egy helyszíni szemlén részletesen beszámolt arról, hogy 1998 áprilisában elcsalta III. kerületi kutyatelepére, majd ott megölte elvált feleségét. Az asszonyt egy franciakulccsal leütötte, majd bárddal, késsel feldarabolta. A testrészeket lábosban kifőzte, a maradványokat nejlonzacskókba tette, és a Dunába hajította.

A tárnoki C. Zoltán a gyanúsítás szerint tavaly április 15-én ölte meg S. Zoltánné Krisztinát. Kilenc hónapig senkinek nem beszélt a gyilkosságról. A hazugságvizsgálat után megtört. Elmondta, hogyan ölte meg a szeretőjét, aki iránt már rég nem érzett szerelmet. Az asszony képtelen volt ebbe belenyugodni. Ha C. Zoltán nem tesz beismerő vallomást, nem mutatja meg a nő holttestét, talán soha nem derül ki, hogy gyilkosság történt. – Tanúként idézte be a rendőrség, és bár nemet is mondhatott volna, vállalta a poligráfot – nyilatkozta a Borsnak Parti Ágnes, a férfi ügyvédje.

– Ez alatt a kriminálpszichológus a kérdésekre adott reakcióiból leszűrte: C. Zoltán tudja, hogy megölték az asszonyt, egy elkövetője van a gyilkosságnak, és azt is, hogy hol a holttest.

C. Zoltánt azzal gyanúsítják, hogy a saját házában végzett a 36 éves Krisztinával, akinek a holttestét január 23-án a ház pincéjében bebetonozva találták meg. C. Zoltán állította: nem készült a gyilkosságra, a nő váratlanul, villanyszerelés közben lepte meg. Amikor megfenyegette, hogy jelenetet fog rendezni a felesége munkahelyén, hirtelen felindulásból a kezében lévő villanyvezetékkel megfojtotta az asszonyt.

Vadnak látják magukat

A négy lánnyal – köztük saját sógornőjével – végző Balog Lajos ügye mérföldkő volt a magyar bűnüldözés történetében, ezután vált a nyomozók számára gyakorlattá az emberölési ügyekben a poligráf használata.

Balog, amikor sor került a vizsgálatra, már két napja volt őrizetben, de nem tört meg. A kriminálpszichológus, dr. Orosházi Józsefné kontaktusteremtő, tájékozódó beszélgetéssel kezdte a vizsgálatot. Arra kérte a férfit: mutassa be magát egy kicsit. Milyen ember ön? – kérdezte. Balogh Lajos ekkor váratlanul sírva fakadt, majd percekkel később azt mondta: megspórolhatják a hazugságvizsgálatot.

15 éves sógornője, Mihály Krisztina, a 20 esztendős Pálházi Adrienn és a 19 éves Németi Zsuzsa mellett egy 13 esztendôs kislány, Harsányi Hajnalka brutális meggyilkolását is beismerte. – Talán azért is nyílt meg, mert egy nyomozót, egy vizsgálót mindenképpen ellenségnek, de minimum ellenfélnek, vadásznak tekint a gyanúsított: én vagyok a vad, és ő a vadász – gondolja. És a vadnak mi a dolga? Hogy eltűnjön, rejtőzködjön, megtévessze a vadászt – fejtegette később a szakember. – A pszichológust nem vadásznak tekintik, és nem is az. Mert nekem nem az a dolgom, hogy elkapjam a vadat, hanem az, hogy megismerjem.

Van, aki kijátssza

A poligráffal mérni lehet a test nem akaratlagos jelzéseit. Közömbös szavakat, képeket mondanak vagy mutatnak. Majd beraknak a sorba egy-egy tárgyat vagy kifejezést – például: padlás, pince, kút –, ami összefügghet a bűncselekménnyel. – Amikor az a szó hangzik el, ahol a holttest van, rendszerint akaratlanul másképp reagál az elkövető, és ezt jelzi a gép – ismertette az eljárás lényegét Németh Zsolt kriminológus.

– A vizsgálat vezetője ilyenkor rákérdez a vizsgált személyre, hogy miért történt ez a változás. A hazugságvizsgálat eredménye nem bizonyíték, arra viszont jó, hogy a rendőrök megtudják, jó felé tapogatóznak, helyes irányban halad a nyomozás.

A kriminológus szerint a legtöbb ember számára komoly megterhelést jelentenek a vizsgálatot megelőző rendőrségi kihallgatások. Sokszor önmagában ez a magyarázata annak, hogy a gép láttán elfogy a lelkierő, és megtörik az, aki addig megtörhetetlennek tűnt. Ugyanakkor van, aki képes kijátszani a gépet. Főleg a kettős személyiséggel bíró pszichopaták, akik elhiszik önmagukról, hogy ártatlanok. 

Élettani jeleket mér be a gép

A poligráf vagy hazugságvizsgáló gép élettani hatások változását mutatja ki. A modern készülékek már számítógéppel működnek. A kézre, a mellkasra és a lábra rögzített eszközök mérik a vérnyomást, a pulzust, a légzés gyakoriságát, a bőr elektromos vezetőképességét. Ezek az élettani jellemzők szorongás, érzelmi reakció esetén megváltoznak.

Ezeket a változásokat a gép regisztrálja, a vizsgálatvezető pedig visszakérdez a változás okára. Az eredmény azért nem százszázalékos, mert a vizsgált személy szoronghat más okból is, illetve tudatos hazugság esetén kontroll alatt tarthatja a reakcióit, bár ez nem könnyű. De éppen emiatt a poligráfos vizsgálat nem bizonyíték, inkább arra alkalmas, hogy lélektanilag befolyásolja a gyanúsítottat, illetve információval szolgáljon a nyomozóknak.