Itthon nem akarnak tudni a magyar képességfejlesztőről

Akár a Rubik-kocka: zseniális magyar találmány, de a világ előbb fedezi fel, mint Magyarország. Saját gyerekkori élménye segítette Radosza Sándort különleges gyűrűi feltalálásához: a két egymásban forgó karika használatával írni és számolni tanulhatnak a kisiskolások, óvodáskorban pedig kiszűrhetők velük az olyan tanulási zavarok, mint a diszlexia, a disz­gráfia, a disz­kalkulia, vagyis az olva­sási, írási, számo­lási képesség hiánya.

– Amikor elsős voltam, apu lyukat vágott egy cipősdobozra, papírcsíkot tettünk bele, azon húzogattuk a betűket. Így tanultunk írni. Később, amikor tanítottam, hasonló módszert használtunk. Innen jött az ötlet, hogy kellene egy olyan találmány, ami hasonlóan működik, de praktikusabb – meséli a Radosza-gyűrűk feltalálásának történetét az író, újságíró.

Több kísérlet után két különböző méretű, egymásba egy ponton kapcsolódó gyűrű lett a megoldás: a sínekbe betűket, számokat és ábrákat is lehet tenni, a gyerekek pedig ezeket húzogatva játszva tanulnak. A gyerekek imádják, a tanárok és a szülők hasznosnak tartják, itthon azonban alig ismerik. – A székelyföldi Barót általános iskoláiban és óvodáiban már alkalmazzák a Radosza-gyűrűt. Svájcban most tesztelik, hamarosan az Egyesült Államokban is bemutatkozik egy kiállításon, Ausztráliából és Új-Zélandról pedig már a gyártás felől érdeklődtek.

Azt szeretnék, ha eladnám nekik a jogokat. De én szeretném, ha itthon maradhatna. Próbáltam megmutatni az oktatásért felelős miniszté­riumnak, az iskolákat fenntartó hivatalnak, de még válaszra sem méltattak – mondja Sándor, aki két és fél évig küzdött azért, hogy találmányát egyáltalán bejegyezzék itthon és az Európai Unióban.

Lapunk is kereste az oktatásért felelős minisztériumot és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, de egyelőre nem kaptunk választ.