A nagy vihart kavaró soproni kettős gyilkosság tárgyalásán az áldozatok édesanyjai a tettesek szemébe mondták, hogy mit kívánnak nekik.
Nem született kedden jogerős ítélet a soproni lőtéri gyilkosság ügyében, de a legdrámaibb pillanaton nagy valószínűséggel túl vagyunk. 2012 áprilisában három középiskolás fiú megölte Sz. S. lőtérvezetőt és a véletlenül oda betévedő B. E.-t. Ezért első fokon T. Attila és V. Roland a maximálisan kiszabható húsz-húsz évet kapta, M. Tamásra, akit társai az őrködéssel bíztak meg, 11 évet rótt a bíró.
A perbeszédek nagyjából ugyanazok voltak, mint az első foknál: a beismerésben lévő T. Attila és M. Tamás tulajdonképpen már a börtönévekre készül, a kérdés – leginkább a harmadrendű M. Tamásnál – az, hogy hány évre. V. Roland ügyvédje ezzel szemben új bizonyítást és eljárást szeretne.
A tárgyalás végén a bíró feltette a kérdést, hogy a sértetti oldal részéről kíván-e valaki szólni. Mivel az áldozatok édesanyjai ültek a teremben, így ők emelték fel a kezüket. Sz. S.-né a fiúk elé lépve azt mondta: „Nézzetek csak rám. Ezt hogy gondoltátok? Huszonnégy éve özvegy vagyok. De elvettétek a fiamat is. Soha ne legyen nyugtotok, gyerekek!”
B. E. édesanyja zokogó szavai még a tárgyalótermen kívül is visszhangzottak: „Az én fiamat lőttétek le öt lövéssel. Miért tettétek? Miért?” Ítélet március 7-én lesz.
