Nyulak és őzek keresnek menedéket télen a gyulai bambuszerdőben. Nagy László 2400 négyzetméteres kertjében 102 fajta bambusz terem. Van olyan, ami naponta 25 centit nő.
Különleges A 80-as években történelem-néprajz szakra járt Debrecenbe Nagy László. Szabadidejében a botanikus kertben sokszor megpihent a bambuszok tövében.
– Számomra nagyon pozitív volt a kisugárzásuk. Nem véletlen, hogy Japánban a templomok köré ültetik ezeket, hogy jótékony energiafelhőbe burkolják az épületet – mesélte László. – Itthon akkor csak ötféle termett, és elhatároztam, hogy amelyiket lehet, meghonosítok. Az elültetett 138 fajtából 102 maradt életben fűtés és fólia nélkül. Ilyenkor a nyulak és az őzek látogatják a kertemet, számukra ez menedéksziget. Az állatok ösztönösen ráéreznek, mely levelek ehetők. Csak azokat fogyasztják, amelyeket ember is megehet.
A bambusznak egészen elképesztő tulajdonságai vannak. – Agresszív, nem engedi a gazt felnőni. Illóolajai távol tartják a szúnyogot és a kullancsot. Tüzelőként is kiváló, kiválthatná a tűzifát. Van olyan fajta, amelyik naponta akár 25 centit nő, szabad szemmel is követhető. Az élethosszuk háromtól tíz évig terjed, aztán kidőlnek. A kertem legmagasabb bambusza tizenkét méteres, az átmérője nyolc centi. Van olyan, amelyiknek a rostja kipucolja a gyomrot, és segít a gyomorrák gyógyításában.
László az elmúlt harminc évben fizetése jelentős részét a kertre költötte.
– Kelet-Európából egyedüliként váltam az Amerikai Bambusztársaság tagjává. Van egy különleges, amire a japánok szent kincsként tekintenek. Ez a teknőspáncél bambusz. Szívesen hoztam volna haza abból is, de nem engedték.
