Ifjú titánokat megszégyenítő energiával támadnak (fel) Hollywood idős(ödő) sztárjai. A kritikusok szerint elérkezett a Silver hair boom, azaz az „ősz hajúak ősrobbanása”, és a jelek szerint valóban a mai hatvanasok, hetvenesek mentik meg az amerikai filmet a válságtól.
Amerikában a második világháborút követő tíz esztendőben születettek korosztályát nevezik a baby boom generációnak, s ezek az emberek adják most a nyugdíjas tömegek legjavát. Számukra ismét a filmvásznon látni Sylvester Stallonét, Schwarzeneggert, Maryl Streepet, Dustin Hoffmant vagy éppen Robert De Nirót olyan, mintha csak egykori sulijukba mennének vissza az osztálytalálkozóra, vagy ellátogatnának szülőföldjükre.
Ezek a sztárok a ma nyugdíjasaival együtt voltak fiatalok, egy időben lettek szülők, nagyszülők. Nem véletlen, hogy Amerika most hangosan ünnepli Hollywood ma hatvanas, hetvenes sztárjait, akik az utóbbi években bebizonyították, hogy még mindig képesek sikerre vinni filmeket.
A sort egy igazi baby boom-bébi, az 1949-es születésű Meryl Streep nyitotta, amikor az ABBA-slágerekre épített Mamma mia!-ban (2008) énekelve, táncolva, sírva, komédiázva eljátszotta az egykor tüzes vérű, de ötvenen felül is igen vonzó anyuka szerepét. „Átmulattuk a forgatást, mintha csak harminc lennék” – lelkendezett a sodró lendülettel játszó színésznő, elismerve persze, hogy az átütő sikerhez kellett Pierce Brosnan (60) és a mellettük már-már zöldfülűnek számító Colin Firth (53) alakítása is. Ez a film csaknem 600 millió dolláros bevételt hozott.
Tartósított akcióhősök
De ekkor még nem lehetett sejteni, hogy az elkövetkező évek az ezüst hajúak nagy időszakát hozzák el. Pedig így lett. Köszönhetően például a Marigold Hotelnek, amelyben John Madden rendező „öregecske” színészei a nyolcadik X felé közeledő Judi Dench (tudják, ő volt az utóbbi James Bond-filmek titkosszolgálati főnök asszonya) vezetésével oly hitelesek, hogy szinte leugranak a filmvászonról – a rikító, ám magával ragadó indiai díszletek közül.
Azt is kevesen gondolhatták, hogy az egykori olasz csődör, vagyis Sylvester Stallone (67) és az volt osztrák testépítő Arnold Schwarzenegger (66) együttes játéka igazi kasszasikert eredményez – különösen az Erőnek erejével című, nem túl veretesre sikeredett Schwarzi-produkció után. És bár a kritikusok a Szupercellában Stallone játékát szürkének nevezték, kiderült, hogy a közönség számára ők tartósított akcióhősök. Schwarzi ráadásul még humoros is, miközben az is kiderül, hogy a két, csaknem hetvenes színész bőre alatt duzzadó izmok feszülnek.
Tabu volt az időskori szex
Ha létezett igazi hollywoodi tabutéma, akkor az idősödő emberek szexuális élete az volt – mostanáig. Meryl Streep és a 67 esztendős Tommy Lee Jones azonban kifejezetten azért utazik a film eredeti címében is szereplő Hope Springsbe, hogy ott egy terapeuta segítségével ismét megtalálják egymásban az intimitást és a testi gyönyöröket. A tabudöntés totális sikert hozott, és hogy mennyire volt bátor a film, azt jól mutatja az egyik kritika címe: Meryl Streep és az orális szex – utalva az alkotás tán legviccesebb jelenetére, amikor is a pár éppen egy moziban igyekszik ledönteni saját tabuinak egyikét.
A trend az idén is folytatódott. Dustin Hoffman 76 (!) évesen lett első filmes rendező, és Kvartettjében olyan nagyságokat vonultatott fel, mint Maggie Smith (79), Tom Courtenay (76), Billy Connolly (71), Pauline Collins (73) vagy a Dumbledore professzor szerepében végképp világhírt szerzô Michael Gambon (73). Nem éppen tinicsapat!
Nyuggerek jutalomjátéka
Kiderült: adott egy zseniális generáció, amely szeretné folytatni a munkát, nagyon hálás a lehetőségekért, és viszonylag alacsony gázsiért is teljes odaadással és hitelességgel formálja meg a rábízott szerepeket.
A felturbózott, összevissza plasztikázott hősöknek lassan leáldozik, és beköszöntek ismét a nagy öregek, ráadásul olyan filmekkel, amelyeknek – ugyancsak szakítva az utóbbi évek divatjával – ismét van elejük, közepük, végük; követhető sztorijuk, szerethető hőseik. És ez a hatvanon túli – Amerikában igen tőkeerős – közönséget még akkor is beviszi a kényelmes fotelekkel felszerelt mozikba, ha a kritika – olykor talán jogosan is – fanyalog.
Mint például a Last Vegas esetében, amely olyan „nyuggerek” jutalomjátéka lehetett volna, mint Robert De Niro (70), Michael Douglas (69), Morgan Freeman (76), de a bírálók szerint a vége csak „tömény nyál és unalom”. Reméljük, ez inkább a kellemetlen kivétel, és talán 2014 is tartogat néhány „ezüst hajú durranást”. Felkészül Sophia Loren és Roger Moore?
