Öt év alatt harmincmilliárd forintot költhet a Magyar Nemzeti Bank gyűjtemények létrehozására, műkincsek visszavásárlására. Olyan tárgyak is szóba kerülnek, amelyeket a második világháború után hurcoltak el.
Mire elég ez a harmincmilliárd? Arra mindenképpen, hogy hazakerülhessenek a szovjetek által 1945-ben elhurcolt festmények. Ez ugyanis a legnagyobb, még külföldön lévő, jóvátétel címén elrabolt műkincsgyűjtemény. A szovjetek 1944-ben indították Háló fedőnevű, műkincsek elvételére szakosodott európai akciójukat.
Ekkor fosztották ki, pontosabban robbantották be négy magyar kereskedelmi bank trezorját is.
– Ma nagyjából száz képről, illetve szoborról tudunk, de ennél sokkal több lehet orosz kézen, főként magángyűjteményekben – mondta lapunknak egy műkincsszakértő. Szerinte általános piaci vélekedés, hogy az állam az oroszokkal üzletel majd, de úgy, hogy az ügyből kimaradjon az orosz törvényhozás.
A jóvátétel címén ellopott tárgyak visszaadásához ugyanis legtöbbször az orosz duma hozzájárulása is kell. A magyar illetékeseket megkerestük, válaszokat nem kaptunk.
Lecsatolták az Aranyvonatról
Sok műkincs Nyizsnyij Novgorodban tűnt fel. A Volga menti városban csatolták le az orosz katonák az Aranyvonatnak csúfolt, több ezer festményt szállító, milliós értékű műkincsekkel teli szerelvény magyar vagonját. A rabolt kincsek töredéke a Puskin Múzeumba került. A többinek hivatalosan nyoma veszett.
