Több mint kétszáz éves fával gyarapodott azoknak a gyűjteménye, akik az ország legnagyobb, legidősebb fáiról vezetnek katalógust. A dendromániások tisztelik és kutatják az idős fákat.
Ritkaság Az 1790-es években eredhetett meg az a fa, amire nemrég Csabrendek határában bukkantunk. Egy erdő szélén és egy erdősült fás legelő között áll. Úgy pillantottuk meg, hogy egy fenyvest kitisztítottak, így a nyiladékon szabad kilátás nyílt a fa irányába.
A szánk is tátva maradt, amikor elénk tárult a látvány. Az első ámulat után közelebbről is szemügyre vettük, megmértük. Törzsének átmérője 392 centiméter, egészséges. Ebből becsültük meg a korát: nagyjából 217 éves lehet, azaz 1796-ban már állt.
A csodaszép lombkoronájú kocsányos tölgy kapitális fának számít. Érdemes lenne védetté nyilvánítani, mert az ilyen fáknak csakis lábon szabad meghalniuk, számukra ez a végtisztelet. Nem szabad engedni, hogy a fűrész martalékává váljanak.
Mára hobbivá, sőt egyesek számára szenvedéllyé vált az idős fák felkutatása, őket dendromániásoknak nevezik. A hatalmas fákat lajstromba veszik, amirôl könyvek jelennek meg, sőt ma már az interneten is elérhető pontos jegyzékük.
A modern technika nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy az interneten fellelhető kiváló felbontású légi fotók alapján megkeressék az idősebb erdőket. A korábbi turistatérképek jelzik a fás legelőket, ahol még szép fákat lehet találni. Kapitálisnak nevezik a tölgyet 500 centiméter törzskörméret felett, a bükköt 400, a többi fát pedig 300 centis törzskörméret felett. Az ilyen fákat lajstromozzák, számon tartják.
Gemencen található a legnagyobb
Egy, a gemenci erdőben tavaly talált 1200 centiméteres törzskörméretű fekete nyár a legnagyobb ismert magyar fa. Mintegy négy méter magasságban négy egyenes ágra bomlik, sarjak összenövésével alakulhatott ki. Becsült magassága 30-35 méter, becsült kora száz év. A fa életerős, egészséges, így még sokat gyarapodhat.
