Emberre és gépre is veszélyes az űrcunami

Központi csillagunk, éltető erőnk a Nap, amely nélkül sem ember, sem más lény nem létezhet a galaxisunkban. Az amerikai űrhivatal, a NASA műholdja kedden igen erős napkitörést regisztrált, amelynek hatására szédítő, 1500 kilométer/másodperces sebességgel indult meg a kicsapódó plazmafelhő a Föld felé.

A geomágneses vihar tegnap este és ma hajnal között érte el csúcspontját. A fényességes égitestben lejátszódó folyamatokat még nem ismerjük pontosan, így a napkitörések mibenlétéről is több elmélet született.

Elmaradt a kilövés

Werner Curdt, a NASA illetékese szerint a napkitörés (fler) néhány perces heves robbanás a Nap fotoszférájában vagy afölött. A flerek ellentétes polaritású mágneses terek találkozásakor felszabaduló energiából táplálkozhatnak. A Nap tizenegy éven át tartó ciklusa alatt összesen tízezer napkitörés történik, ezekből mintegy negyven éri el a Földet. A napkitöréseket az energiájuk szerint A, B, C, M és X betűvel jelzett kategóriákba sorolják. Az X kategóriájúak a leghevesebb kitörések, a mostanit is ebbe a kategóriába sorolták.

A napkitörés miatt elhalasztották az Orbital Sciences Corp. űrhajójának indítását az Egyesült Államokból a Nemzetközi Űrállomásra. A cég Antares rakétájának csütörtökön kellett volna indulnia utánpótlás-szállítmánnyal, de szerdán a halasztás mellett döntöttek.

Az Orbital Sciences illetékesei szerint az energiával erőteljesen feltöltött protonok hatással lehetnek a rakéta elektronikus berendezésére, és ez meghiú­sít­hatja a sikeres indítást. A NASA közlése szerint ugyanakkor az erős naptevékenység semmilyen veszélyt nem jelent a nemzetközi űrállomáson dolgozó hat asztro­nautára.

Napvihar okozott az elmúlt évben például többórás áramkimaradást Svédországban, leállt az európai légi radar és számos amerikai repülőjáratot törölni kellett. A 390 millió eurót érő Midori–2 kutatóműholdnak pedig nyoma veszett.

Ugyanakkor nem valószínű, hogy a napkitörések jelentős katasztrófákat is előidézhetnének. Lőrincz Henrik, a budapesti Planetárium csillagásza a Délmagyarországnak úgy vélekedett: váratlan katasztrófára egész biztosan nem kell számítani. Mire a napkitörés eléri a Földet, az elektromosan töltött plazmaanyag tágul a térben, felhígul, csökken az intenzitása. A földet elérve nem robban, robbanás csak a Nap felszínén történik.

Növeli a stresszt

Dr. Arnold Dénes Arnold, az Életfa Központ orvos-igazgatója szerint viszont erős hatással van a napkitörés az élő szervezetre, mert kevésbé védi a Föld geomágneses erőtere, mint régen.

– Az élő szervezet dinamikus önszabályozó rendszerének megfelelő feltételekre van szüksége, ezek közül az egyik a negatív és pozitív ionok aránya a környezetben, ami ideális esetben 5:4 a negatív ionok javára. Zivatar előtt például azért érezzük nyomottnak a levegőt, mert ez az arány megbillen.
A növények, az erdők, a víz jó forrásai viszont a negatív ionoknak, ezért is szeretünk a természetben lenni. A napkitöréssel rengeteg pozitív töltésű részecske kerül a Föld légterébe. Korábban ettől jobban védett a Föld geomágneses tere, ami azonban évszázadok óta csökkenőben van, ötszáz éve még 1 Gauss volt, ma már csak 0,4 Gauss körüli. Ezért a védőburok egyre kevésbé hatékony. A pozitív töltésű ionok túlsúlyának olyan élettani hatása van, amitől nő a stressz, fejfájás, fáradékonyság jelentkezhet. Rosszabb lehet az általános köz­érzet, alvás­zavar, szé­dülés léphet fel.

Arra a kérdésre, vajon lehetséges-e, hogy emiatt több az öngyilkosság, az erőszakos bűncselekmény és a baleset, az igazgató azt mondta: bár nem tud olyan objektív kutatási adatról, ami ezt alátámasztja, mindenképpen indokolt, hogy ilyenkor legyünk óvatosabbak és figyeljünk jobban egymásra, például a közlekedésben.

Grandpierre Attilának különös kapcsolata van a Nappal. 

Érez és él a Nap?

Észrevettem, hogy a naptevékenység öntevékenység, maga a Nap irányítja a saját tevékenységét. És ha a Nap öntevékeny, akkor olyan, mint az élőlények. Ha nem is mozog szabadon, mert a tömegvonzás törvényei korlátozzák, de a napkitöréseket, a belső változásait maga kezdeményezi. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy a Nap egyfajta élőlény, és ha ez igaz, a Nap is érző lény.

A napkitörések eredetét nem ismerjük és az okát sem. Nem tudjuk előre jelezni, csak jelek vannak. Nem tudjuk, miért volt két-három évig elhúzódó olyan minimum, ami 200-300 éve nem volt. Nem tudjuk, ez hogyan hat az emberre. Nem értjük pontosan az adót, a közvetítőt és a vevőt, csak találgatunk. Kimutatni vélnek bizonyos hatásokat, de nem értjük az okát.

Olyan ez, mint egy 27 emeletes kártyavár, ami az egyik oldalon elkezd dőlni, és tudnunk kéne, mi lesz a másik oldalon – mondta a természettudományok doktora, a fizikai tudományok kandidátusa, író, költő, zenész és énekes, a Vágtázó Halottkémek alapítója.