Aktuális

Döbbenet: tudtak beszélni a neandervölgyiek

hanna

2014. január 5. vasárnap 12:00

A Neander-völgyiek közvetlenül nem voltak az őseink, de talán keveredtek a modern ember előd­jé­vel. Az újabb kutatások szerint a Neander-völgyiek képesek lehettek az összetett beszédre.

A modern ember negyvenezer évvel ezelőtt érkezett Afrikából az európai kontinensre, a Neander-völgyi ember addigi életterére, így a két faj 10-12 ezer évig egymás mellett élt, ám ezután a régészeti leletek között már nem találjuk nyomát a Neander-völgyieknek.

Állatias ősök

A Neander-völgyieknek hátrahajló, rövid és ­lapos homlokuk, erős, kiálló arccsontjuk volt, a férfiak 165, míg a nők 155 centi magasak lehettek. Jellemzőjük a széles, hatalmas orr, a csapott áll (ezzel szemben a Homo sapiensnek előrenyúló állcsontja volt), a rövidebb nyak és a rendkívül izmos, zömök test­al­kat – tehát sokkal inkább állatszerűek voltak, mint a mai emberek. A medencecsont vizsgálata azt mutatja, hogy a terhességük 11 hónapig is eltart­hatott, így fejlettebb csecsemőt hoztak a világra, ám a felnőtté érésük is jóval gyorsabb volt, a nők alig harminc, a férfiak legfeljebb negyven évig éltek.

Ezzel szemben a Homo sapiens átlagéletkora ezt évekkel meghaladta, és ez az evolúciós különbség már önmagában is elegendő lehetett ahhoz, hogy a Neander-völgyiek a Homo sapiens európai megjelenését követő tízezer évben kihaltak.

Beszédes nyelvcsont

Mindezek ismerete azért is fontos, mert a tudósok sokáig meggyőződéssel vallották, hogy a Neander-völgyi ember nem rendelkezett például a beszéd képességével, és ez az óriási hátrány is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az utolsó nagy jégkorszak idején elveszítették az evolúciós harcot. Egy 1989-es, Izraelben talált lelet ismételt vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a Neanderv-ölgyiek összetett beszédre is képesek voltak.

A hatvanezer éves nyelvcsont paraméterei alapján elvégzett számítógépes szimuláció bebizonyította, hogy a nyelvcsont nem csupán külalakjában volt olyan, mint a modern emberé, de anatómiailag nagyon hasonló módon működött, lehetővé téve a finom kommunikációt. Márpedig a beszéd és a nyelvhasználat az egyik olyan alapvető tulajdonság, amely az állatvilágból kiemeli az embert. Egyrészt mert nagyfokú szervezettséget tesz lehetővé, másrészt pedig az idősödő korosztály a fiataloknak szóban át tudja adni a maga tapasztalatait. Így az újabb generációk már eleve magasabb fejlettségi szintről indulhattak.

A fejlődés zsákutcája

A Neander-völgyiek tehát képesek voltak az összetett nyelvi rendszer használatára, ám mivel átlagosan akár öt-nyolc évvel is kevesebb ideig éltek, mint a Homo sapiens, a generációk kevésbé tudták to­vább­adni a tapasztalataikat. Ezek szerint a beszéd hiánya kevésbé, ám a genetikai sajátosságaik sokkal inkább hozzájárultak ahhoz, hogy ők az evolúciós versenyfutás vesztesei, így a Neander-völgyi ember – sok száz­ezer éves földi jelenlét után – az emberi fejlődés egyik zsákutcája lett, és genetikailag semmiképpen sem lehet a mai ember ősének nevezni. 

További cikkek

Tűz

Halálos áldozata is van a hajnali budapesti kórháztűznek -Fotók

Tűz

Tűz ütött ki a fővárosi Szent Imre kórházban

Ez is érdekelhet

life.hu

Ismert tévés oldalán vigasztalódott Csuti, többen is látták őket a Margitszigeten

metropol.hu

Tűz ütött ki a budapesti Szent Imre kórházban

life.hu

Hetente csak háromszor zuhanyozik ez a nő: népharag zúdult rá

vg.hu

Új roncsprogrammal szabadulnak az autómatuzsálemektől

szoljon.hu

Saját kézzel befejezték, most eladnák a szuper szolnoki otthont tulajdonosai

origo.hu

Elegánsnak ígérkezik a Google okosórája

nemzetisport.hu

Női kézi BL: győzött a Rosztov, és átvette a vezetést A-csoportban

vg.hu

Autóbalesete volt Arnold Schwarzeneggernek

ripost.hu

Kiadták a riasztást: mutatjuk, hol fog szakadni a hó ma is

magyarnemzet.hu

Súlyos autóbalesetet okozott Arnold Schwarzenegger + fotók

borsonline.hu

Sokkot kaptak a vásárlók: holtan találtak egy eladót a boltban