Vallásba menekülnek a gonosztevők

Teológusnak készül Gere

2009. november 26-án lövések dördültek a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. Egy ottani hallgató, Gere Ákos ragadott pisztolyt. A magyar kriminalisztika történetében ez volt az első eset, hogy tanintézményben fegyveres támadást hajtottak végre. A gyilkos négy embert talált el.

Egy 19 éves hallgató a helyszínen életét vesztette. Gere Ákost tavaly jogerősen elítélték, legkorábban harminc év múlva szabadulhat. Lapunk munkatársának interjút adott, és elárulta: erősen hisz Istenben. A tervéről is beszélt: 2014 szeptemberétől teológiai főiskolára készül. De vajon milyen szándékai lehettek Istennek az iskolai lövöldözéssel?

– Rengeteg dologra rájöttem a fogvatartásom ideje alatt. Most már tudom, hogy miket rontottam el, hogy miért fulladtak kudarcba a kapcsolatteremtési kísérleteim. Rengeteg kérdésre, ami kint megválaszolatlan maradt – mondta sejtelmesen Gere.

Rohác egy következő életben reménykedik?

Keleti tanokra nyitott Rohác 

A Fenyő-gyilkosság fővádlottja, Jozef Rohác rendkívüli érdeklődést mutat a keleti filozófiák iránt. A legrészletgazdagabb könyveket olvassa a taoizmusról és a buddhizmusról. Az utóbbi időben pedig a kabbalába ásta bele magát. A kabbala célja: meghatározni a világegyetem és az ember létezésének értelmét és számos egyéb létfilozófiai kérdést.

A rendőrök gyanúja szerint Jozef Rohác hat embert ölt meg Magyarországon, ő az egyik feltételezett tettese a négy áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásnak.

Prédikátor lett az ollós gyilkos

Több mint tíz évet töltött börtönben Szűcs Imre, aki 1989. május 24-én egy ollót vágott idős munkaadójába. A gyilkosságért elítélt férfi hét év után tért meg a rácsok mögött.

– 1996. június 6-án, a születésnapomon jutottam el a mélypontra. Végezni akartam magammal. Egy rabtársam tartott vissza, Istenről beszélt nekem, én pedig hangos zokogásban törtem ki. Megszabadultam a bűneim terhétől. Másnap elkezdtem olvasni a Bibliát, és az életem gyökeresen megváltozott. 2000. április 4-én szabadultam, mindennap imádsággal kelek, és azzal is fekszem. Csatlakoztam a Magyar Pünkösdi Egyházhoz, a prédikátoruk vagyok, esetenként harminc-negyven embernek hirdetem az igét – magyarázta.

Imre most nős, boldog édesapa, és szabadulása óta becsületesen él.

Margitka a rabok „védőszentje”

Csuka Tamásné – a rabok Margit néninek hívják – börtönlelkész szerint nem Szűcs Imre az egyetlen jó példa.

– Számos esetet tudnék felsorolni, éppen ezért nem szabad előítélettel szemlélni egyetlen embert sem – vélekedik. Margitka 1989-től missziósként járt a fegyintézetekbe, majd 2000-től főállású börtönlelkész a váci börtönben.

– Alkalmanként nyolc-tíz órát is eltöltök az elítéltek között, alaposan kiismertem már ezt a világot. Persze léteznek olyan emberek, akiken tényleg nem lehet segíteni, de tapasztalatom szerint a legkeményebb bűnözőkből is elő lehet hozni a jó oldalukat. Sokan megtérnek, és úgy mennek vissza a szabad életbe, hogy a társadalom számára hasznos emberként folytathatják az életüket.

Csuka Tamásné szerint előbb-utóbb mindenkit megérint Isten igéje

Alapjognak számít a vallásgyakorlás

Szalai Tímea, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szóvivője lapunknak elmondta: alapjog a vallásgyakorlás, s a fogvatartottak az ország összes bv-intézetében élhetnek e jogukkal.

– Valamennyi intézményünkben működik börtönlelkész, van imahelyiség, tartanak ökumenikus istentiszteletet, és bejárhatnak missziósok is. A fogvatartottak tarthatnak maguknál kegytárgyakat, bibliát, feszületeket – közölte.

Bár pontos adatok nem ismertek, úgy tudjuk, hogy a rabok jelentős része él is a vallásgyakorlással. A büntetés-végrehajtás tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy a megtért bűnözők szabadulásuk után könnyebben, nagyobb eséllyel illeszkednek vissza a társadalomba. A vallás jótékony hatással van a rácsok mögött eltöltött időkre is, hiszen a megtért rabok között jóval kevesebben követnek el fegyelmi vétséget.