Brooklyn beleolvadt New York Citybe, Angliában pedig bevezették az ablakadót. Edison bemutatta a szénszálas izzót, a Beatles feloszlott, és alig 16 éve hazánkban megszűnt a turista valutakeret. Nevezetes szilvesztereket gyűjtöttünk egy csokorba.
Yokót okolták a sztárbanda szétesése miatt
„Nem Yoko az oka!”– jelentette ki többször is Paul McCartney, de a Beatles rajongói egyértelműen John Lennon japán szerelmét okolták kedvenc együttesük hivatalosan, 1970. december 31-én bekövetkezett felbomlásáért. A gombafejűek alig egy évtized alatt a poptörténet valaha volt legsikeresebb együttesévé váltak, másfél milliárd lemezt adtak el.
A „Beatlemánia” valójában egy 1963-as televíziós közvetítéssel kezdődött, ehhez képest 1966-ban már az utolsó hivatalos koncertjüket adták. Menedzserük, Brian Epstein halála után (1967) a zenekar kezdett szétesni, egy évvel később, a „Fehér Album” felvétele közben például Ringo Starr eltűnt két hétre; Lennon – részint Yoko Ono inspirációjára – új utakat keresett, s a fiúk között egyre mélyültek az ellentétek.
1970 szilvesztere jelentette a végállomást; tíz évvel később John Lennon merénylet áldozatává válik – ám a Beatles azóta is világsiker.
A drága adó miatt született meg a vakablak
Maradjunk Angliában, de ugorjunk vissza 300 évet. A korábbi füstadó (a kémények után kellett fizetni) megszüntetése után 1697. január elsejétől II. Károly a háztartási kiadásainak fedezésére bevezette az ablakadót, amely – ki gondolná – egészen 1851-ig érvényben maradt!
Bizonyos leírások szerint minden ablaknyílásra vonatkozott a teher, más források szerint azonban csak a drágább, törékeny üveggel „bélelt” nyílászárókra vetették ki. Abban azonban minden visszaemlékezés egyezik, hogy a rendeletet követően a brit nép kőműveskanalat ragadott és őrült tempóban falazásba kezdett, amelynek következtében megszületett a vakablak.
Vegyen koncertjegyet egymillió forintért!
Tán különös, pedig igaz: az első bécsi újévi koncert bizony még óévi volt. 1939. december 31-én ifjabb Johann Strauss művei csendültek fel; ki gondolhatta, hogy egy olyan hagyomány veszi a kezdetét, amely még ma is virágzik. Apropó virág: a koncertnek helyt adó Musikverein termét 2011-ben 30 ezer virággal díszítették, amelyek – ahogyan korábban is – zömében az olaszországi San Remóból érkeztek.
A nekünk, magyaroknak is oly kedves Kék Duna keringő 1945 januárjában csendült fel először, az azóta tradicionálisan záródarabként játszott Radetzky-induló pedig egy esztendővel később. A koncerteket ötven országban csaknem egymilliárdan kísérik figyelemmel a televíziós közvetítések jóvoltából. A helyszínre szóló tiketteket egy évre előre le kell foglalni, amelyek legdrágábbika az egymillió forintos árat is meghaladja.
Jeles elsejék:
1463. január 1. Mátyás király eljegyzi Podjebrád Katalint
1876. január 1. Az Osztrák-Magyar Monarchiában bevezetik az egységes mértékrendszert.
1880. január 1. Megkezdődik a Panama-csatorna építése
1971. január 1. Az Egyesült Államokban betiltják a cigarettareklámokat.
1972. január 1. Itthon bevezetik a szocialista piros útlevelet.
1973. január 1. A Magyar Posta bevezeti az irányítószámok használatát.
1988. január 1. Megjelenik a világútlevél.
2000. január 1. A Szent koronát, az országalmát és a kardot a Nemzeti Múzeumból átszállítják a Parlament épületébe.
...és szilveszter esték
1879. december 31. Brooklyn utolsó napja önálló városként; ekkor beolvasztják New York Citybe.
1879. december 31. Thomas Edison nyilvánosan bemutatja az általa feltalált szénszálas izzólámpát
1895. december 31. Éjfélkor kezdetét veszi a magyar államiság 1000. évfordulójának emlékére rendezett millenniumi ünnepségsorozat
1946. december 31. Truman amerikai elnök hivatalosan befejezetté nyilvánítja a II. világháborút.
