A glecserek formálta Bledi-tó Szlovénia második legnagyobb tava a Júliai-Alpokban, az ország északnyugati részében, zöldben és kékben pompázó földi paradicsom. Gyógyvizei, bűvös szépsége egész évben, gyönyörű sípályái pedig a télben vonzzák a turistákat.
A természet lenyűgöző alkotása Lentitől vagy Letenyétől két és fél óra autóútnyira van. A világnak 1855 nyarán a migréntől szenvedő Arnold Rinkli svájci természetgyógyász fedezte fel, aki véletlenül tévedt oda, de az első pillanatban lenyűgözte a táj földöntúli szépsége, a lélekben nyugalmat teremtő klíma, s egy hónapig maradt túrázni és nagyokat úszni.
Amikor pedig hazatért, a kínzó fejfájásai mintegy varázsütésre megszűntek, az ő elbeszéléseinek köszönhetően pedig a bledi turizmus beindult. A svájci gyógyász azonnal ráérzett a lehetőségre, s négy évvel később már felépítette az első fürdőt a tó mentén, amiből azóta tucatnyi található.
Elsősorban migrénben, vérkeringési zavarokban, álmatlanságtól és reumában szenvedők keresik fel és lelnek gyógyírt bajaikra, de a túrázás és a sísport szerelmesei is imádják. Az üdüléskor is utazgatni szeretők pedig a környéket bejárva csodás helyeket kereshetnek fel, köztük a világ leghíresebb, közelben levő cseppkőbarlangját, a Postojnát, vagy pedig félelmetesen gyorsfolyású Soca folyót, a vadvízi evezés európai szerelmeseinek egyik legnagyobb kihívását.
Tavasszal és nyáron az égkék tó környéke zöldben és virágokban pompázik, ősszel az erdők rezes színbe borulnak, télen pedig a mindent beborító hó fehérsége igézi a szemet. Nemcsak a szlovénok imádják a tavat, hanem mindenki, aki egyszer eljut oda. Újabban sportcsapatok is szívesen keresik fel a nyugalom oázisát felkészülési időszakban, neves politikusok, uralkodók és dúsgazdagok szállják meg a gombamód szaporodó part menti villákat, de anno a közelben építettek palotát a néhai jugoszláv elnök, Titónak is.
Természetesen a fő attrakció maga a tó. A Júliai-Alpok erdők borította platóján a jégkorszak gleccserei „ásták meg” s a Radovna nevű pici folyó táplálja friss vízzel – immáron csővezetéken! Vizét pedig egy belőle fakadt folyócska csapolja le egészen a Szávába. A fölötte tornyosuló csúcsok egyikén hatalmas középkorból marad vár falairól lélegzetállító a lenti kékség látványa, közepén pedig egy aprócska sziget tornya csalogatja látogatókat. A Nagyboldogasszony templomában délben egy 1534-ben öntött harang kong.
Mindez együtt pedig – mint említettük: a földi mennyország.
Csodálatos sípályák
A tó nevét adó ötezer lakosú kisváros központjától alig pár percnyi sétára van a Straza nevű, pompásan felszerelt sípálya. A hathektáros lankáin két síliften érünk fel a 634 méter magas rajthelyhez és száguldunk le az 503. méteren kiépített célba. Profik és amatőrök is jól érzik itt magukat, de aki még nem siklott, annak szakavatott mesterek vezette síiskolában szerettetik meg a sportágat. Pár kilométeres körzetben egyébként még számos hasonló pálya várja a síelés szerelmesit: a világhírű Kranjska Gora, Vogel, Visevnik, Kobla egyaránt minden igényt kielégítő létesítmények, s a Ski pass Julian Alps kártya tulajdonosai Bledből ingyenes síbusz-járattal jutnak el bármelyikhez közülük.
