Száz év alatt huszonhatszorosára növekedett Magyarországon a 90 évnél idősebb emberek száma. 1870-ben csupán 1095-en voltak, idén januárban pedig már közel ötvenezren. Vajon mi a hosszú élet titka?
Az öregkor előnyeiről jegyezte meg egykor Kellér Dezső legendás konferanszában: „csak egyet mondjanak ezekből”. Bár az öregségnek valóban számos hátránya van, egyre több ember kora haladja meg Magyarországon a kilencven, sőt a száz évet is. A Központi Statisztikai Hivatal „korfa” kimutatása számos érdekességet tartogat.
1870-ben például hazánkban mindössze 1095 kilencven vagy ennél idősebb ember élt. 1970-ben számuk már elérte a közel kilencezret, idén pedig a 48 ezret. Vagyis a teljes népesség 0,48 százalékát. A KSH becslése szerint 2060-ra már 68 ezer 90 évnél idősebb ember él majd Magyarországon. Mint Kovács Marcelltől, a KSH Népszámlálási Főosztályának vezetőjétől megtudtuk: 2011-ben Magyarországon 1044 százéves vagy annál idősebb ember élt, közülük 658 nő.
Persze nem volt mindig ilyen magas ez a szám. A római korban még csak 28 év volt az átlagos élettartam. Ma hazánkban a nőknél 77,8, a férfiaknál pedig 69,8. A világon a japánok élnek a legtovább. Itt a nők 85,56, a férfiak pedig 78,67 évvel számolhatnak. Ugyanakkor a másik véglet az Afrikában található Mozambik. Itt egységesen 40,4 év az átlagos élettartam.
A humángenetikus szerint a magyar átlagéletkor főleg azért növekszik, mert hosszú ideje nincsenek háborúk vagy éppen járványok, amelyek alaposan megtizedelik a lakosságot. Dr. Elek Csaba tartja, jelenleg az időskori betegségek megjelenése mellett leginkább a stressz és az ezt kiváltó létbizonytalanság van kihatással a halandóságra.
– A táplálkozás és a mozgás jóval kisebb szerepet gyakorol a várható élettartamra, mint azt korábban gondolták. Már az is bizonyítást nyert, hogy a megerőltető sportolás helyett sokkal célravezetőbb a fizikai aktivitás életmódba iktatása. Elég lehet, ha valaki rendszeresen gyalog megy fel a második emeletre – magyarázza a szakember, aki úgy számol, megtorpanhat a kilencven évnél magasabb kort elérők számának növekedése.
– Az ország gazdasági helyzete, ezáltal a családok romló megélhetése hatással lesz az élettartamra is – mondja az orvos. Nem ennyire borúlátó a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke. – Az embereket körülvevő mikro- és makrokörnyezet javulásával az élettartam is egyre szélesebb rétegeknél lesz magasabb – vélekedik dr. Székács Béla orvos professzor.
A szakember nagyjából 40 százalékra teszi a gének szerepét a magas kor elérésénél, ám mint mondja, ez 80–85 éves kor fölött jóval magasabb. – Ha valaki megéri ezt a kort, attól függetlenül, hogy esetleg nem él túl egészségesen, már döntően a gének határozzák meg, hogy hány évig fog élni – folytatja a professzor.
– Nagyjából 120 évre van programozva az ember, de ezt a kort csak akkor tudná elérni bárki is, ha kiküszöbölhető lenne az ember életéből a környezetszennyezés, a káros szenvedélyek, és a stressz. Ha 120 évig nem is fogunk élni, azért jó lenne beletartozni abba a negyvennyolcezerbe, akik megérik a kilencven évet…
