Számtalan állat halt ki Magyarországon az utóbbi évtizedekben a vadászat és az élőhelyek pusztulása miatt. Vannak azonban fajok, melyek több évtizedes hallgatás után visszatértek hazánkba. Némelyeknek kimondottan örülnek a természetbarátok, de vannak olyanok, melyek csak gondot okoznak.
Visszatalált a barnamedve
Az ország hegyes vidékein gyakran bukkant fel a legnagyobb testű szárazföldi ragadozó, a barnamedve. Az állat a félsivatagos helyektől egészen a tundráig megél, természetes ellensége nincs, kivéve a szibériai tigrist. Magyarországon mégis kipusztult a XIX. században.
A kétezres évek elején kezdett visszatelepülni, átkóborolni a határon. Manapság több helyen is láttak már mackót, például a Börzsönyben, a Bükkben, sőt még Aggteleken is.
Határokon át sétált vissza a szürke farkas
Az erdők és hegységek gyakori lakója volt a szürke farkas a múlt században, az első világháború után azonban kipusztult. A nyolcvanas évektől egyre több jelentés érkezett a határ menti vidékekről: látták a hatalmas állatot.
A szürke farkasok eleinte csak áttévedtek Romániából vagy Horvátországból, egy idő után azonban vissza is települtek. A faj – ha kis számban is, de – megragadt az országban: 2001 óta fokozottan védettnek számít.
Csizmát készítettek a hódokból
A XIX. század elején számolatlanul vadászták a hódokat vízálló prémjük miatt. Az állat gyakran végezte csizmaként vagy kucsmaként. Ennek eredményeképpen a század közepére teljesen eltűnt.
Az 1990-es évek közepén a WWF elindította a hód-visszatelepítési programot, először Gemencre hozták vissza a nagytestű rágcsálókat. Az állat már magától szaporodik, egyre több példányával találkozhatunk főleg a Rába és a Tisza mentén.
Küzdenek a sólyomért
Az 1960-as évekre egy vegyi anyag, a DDT miatt kipusztult itthon a kecses vándorsólyom. A szer hatására az állatok tojása lággyá, törékennyé vált, de világviszonylatban is meggyérült a számuk. Komoly munkával visszatelepítették az állatot az országba.
Mára szerencsére újra megtalálható a természetben is, a jogszabályok szerint fokozottan védett állatnak számít, a szervezetek ma is küzdenek a sólyom fennmaradásáért.
Pusztítást hozott az aranysakál
Tizenöt éve halt ki hazánkban az aranysakál, más néven toportyánféreg. Az állat korábban nagy számban élt nálunk, de 1942-re teljesen kihalt, akkor ejtették el az utolsó példányt. Az igazi meglepetés a kilencvenes évek végén jött: sorra érkeztek a bejelentések, hogy újra láttak aranysakált.
Napjainkra ismét elterjedt állatnak számít. Visszatérésének azonban kevesen örülnek, ugyanis az állat mohó: birkákat ragad el, vagy baromfiudvarokban garázdálkodik.
