Fiatal lányok használják fel sajátjukként a Facebookon az öt évvel ezelőtt Kiskunlacházán brutálisan meggyilkolt Horák Nóra fényképét. A szülőket megdöbbentette, hogy elhunyt gyermekük fotójával mások profilt hoznak létre.
Már majdnem öt év telt el azóta, hogy a 14 esztendős Horák Nórát meggyilkolták Kiskunlacházán. A fiatal lányt egy nálánál jóval idősebb férfi, az akkor 24 éves P. József megerőszakolta, majd megfojtotta.
Nóri esete az egész országot megrázta. A mai napig ismerős és ismeretlen emberek gyújtanak gyertyát azon az emlékhelyen, melyet Kiskunlacházán állítottak fel ott, ahol a lány holttestét megtalálták. Az egyik megtaláló maga Nóri édesapja volt. Neki és gyermeke egész családjának az azóta eltelt idő nem hozott megnyugvást. Vannak emlékek, amik olykor mosolyt csalnak az arcukra. De mikor visszacsöppennek a valóságba, nem marad más nekik, csak a Nóri hiánya miatt érzett üresség.
A gyászt megkönnyítendő készítettek a család barátai egy emlékoldalt a Facebook-on. Itt bárki megismerheti a kiskunlacházi lány rövid életének tragikus történetét.
Ámde az utóbbi időben egyre több olyan felhasználóról kaptak értesítést, akik sajátjukként használták Nóri fotóit, mintha ők lennének a fényképen. Nóri szüleit megdöbbentette a dolog, néhány esetben maga a lány édesapja tett bejelentést az oldal üzemeltetői felé.
Megkerestük őket, hogy megtudjuk, mit szólnak ehhez. Azt mondták, továbbra sem szeretnének nyilatkozni a sajtónak. Nekünk csupán annyit erősítettek meg, hogy ők is találkoztak a jelenséggel, és intézkedtek is.
Volt, hogy a Facebook el is távolította az ily módon kegyeletsértő felhasználók profilját vagy levetették velük a fényképet, de – mint azt a mostani felvételek is tanúsítják – még mindig vannak, akik Nóri fényképeit használják.
– A gyermekünk meghalt, de nekünk tovább kell élnünk, mert Nórinak van testvére is. Eltelt öt év, de semmi sem változott. Ugyanúgy fáj, és ugyanúgy gyászolunk – mondták a Borsnak Horák Nóra szülei.
Jogi lépéseket tehetnek
Dr. Ormos Zoltán ügyvéd, az internetjog szakértője szerint akár jogi lépéseket is lehet tenni hasonló esetben.
– Első körben érdemes az internetes oldal üzemeltetőinek jelezni a visszaélést megfelelő alátámasztással, például digitalizált, fényképes halotti bizonyítvánnyal – vélekedett dr. Ormos Zoltán. Hozzátette: a Facebook általános alapvető irányelvébe ütközik, ha valaki álprofilt készít, azaz hamis nevet és adatokat ad meg, illetve hamis, nem őt ábrázoló képet rak ki.
