Nem hisznek az epilepsziás sofőrnek

Lapunk cikkét követően sokan azzal vádolták a szerdán halálos balesetet okozó J. Györgyöt, hogy nem életszerű a védekezése, miszerint epilepsziás rohamot kapott a gázolást megelőzően.

Olvasóink is kételkednek lapunk Facebook-oldalán: Sipos Ramóna: „…és kérdem én ha valakinek epilepsziás rohama volt, az el tud múlni durván 10 másodperc alatt? Ugyanis a sofőr, miután kinyitották a kocsijának az ajtaját kiszállt, és semmi baja nem volt.”

Mások azt sem értik, hogy kaphatott jogosítványt valaki, aki idegrendszeri betegségben szenved. Kovács László: „Ez már megint szegénységi bizonyítvány az egészségügynek. Milyen orvos volt, aki nem vonta be a jogosítványt az illetőtől? Vagy pénzért mindent el lehet intézni?”

– Az epilepszia minden betegnél más és más tüneteket produkál. Bár hivatalos statisztika nincs, meg merem kockáztatni, hogy az epilepsziás betegek esetében gyakoribbak a kisebb rohamok, amelyeket a külvilág nem feltétlenül érzékel – magyarázza az S-kórnak, „szent kórnak” nevezett betegség jellemzőit dr. Szűcs Anna epileptológus főorvos, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet orvosa.

– A tudatvesztéssel, izomrángással járó nagy rohamokat mindenki ismeri, de a kisebb rohamok sokszor csak néhány másodperces tudatzavarral járnak. Autót viszont csak rohammentes beteg vezethet. A háziorvos bármikor kérhet szakorvosi véleményt a jogosítvány elbírálásához – részletezi a szakember.

Fel is menthetik a gázolót

Dr. Hodula Attila ügyvéd, közlekedési szakjogász kívülállóként úgy ítéli meg: ha az autót vezető férfi rosszulléte hirtelen, minden előjel nélkül lépett fel, az a büntethetőséget kizáró ok lehet. – Az igazságügyi orvos szakértő véleménye perdöntő. Az autó sofőrjénél a teljes kórelőzményt vizsgálni fogják.

Ha a férfi nem láthatta előre a roham bekövetkeztét, akkor megállapítható a büntethetőséget kizáró ok – vélekedik. – Viszont, ha voltak előjelei a rosszullétnek, akkor a felelősségét megállapíthatják, s egytől akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.