Miről beszélgetett Orbán és Csányi?

Az érkezés utáni pillanatok (a felvételen nem látszik, hogy Csányi ült le elsőként, majd percekig várt Orbánra, közben a közelében ülőkkel beszélgetett). Bár a kép a kívülállóknak felhőtlen viszonyról árulkodik, épp ez benne a csalóka. Ugyanis mindketten kifelé nevetnek, egymásra sem néznek, azaz egyik mosoly sem a másiknak szól, hanem a kameráknak. A téma itt könnyedebb lehet.

A beszélgetés innen kezd érdekessé válni, amikor is magukra maradnak. Csányi úr ujjbegyeit összeérinti, ez a koncentrációt jelzi, itt valami fontos kérdés hangozhatott el. Távolba meredő szeme és érzelemmentes arca a visszafogott meglepetésre utal. A miniszterelnök talán önkéntelenül nyúl a fejéhez, ez az idegesség, a feszültség jele, a csukódó bal ököl némi ellenségeskedésről árulkodik.

Az előző téma folytatása lehet. Csányi egyértelműen nem engedi, hogy a kormányfő kerülje a témát. Lazán karba tett kezek, szemkontaktus keresése, enyhén a beszélgetőtárs felé dőlő felsőtest, fürkésző, vallató testbeszéd. Orbán Viktor testtartása határozottságot sugall, az azonban megint csak feszültségről árulkodik, hogy kezét a lábán pihenteti, mintha törlő mozdulatot tenne, tekintete pedig kerüli a bankárét.

Kis feszültségoldás. A felek feltehetően gyorsan érzékelik a hangulat fagyását, ezért itt – úgy tűnik – könnyedebb témára váltanak. Csányi Sándor nyitott tenyere őszinteségről árulkodik, mint ahogy mosolya is. Orbánon talán mintha megkönnyebbülés látszana, bár kezeit még az előző pozícióban tartva mereven ül. Ez arra utal, hogy a feszültség továbbra is ott van kettejük között.

Itt már inkább a válogatott jövőjéről lehet szó, nem pedig kényes témákról. Az MLSZ elnöke hátradőlve, térdre feltett lábbal, nyomatékosan magyaráz. Ez utóbbi egyébként az úgynevezett erőpózok közé tartozik, magabiztosságot tükröz. A miniszterelnök nyugodtabbnak tűnik, ökölbeszoruló kezén nyugvó tenyere lezáró mozdulatra emlékeztet. Érdeklődve, bár kissé el-elkalandozva hallgatja beszélgetőpartnerét.