Újra kitörhet a szupervulkán

A nap lemenőben volt az indonéziai Szumbawa-sziget fölött, amikor megtörtént a hatalmas robbanás: több száz év nyugalom után lávát, hamut és füstöt okádva kitört a Mount Tambora szupervulkán.

Thomas Stanford Rafles, Jáva kormányzója ezerkétszáz kilométerre lévô otthonában is észlelte a detonációt. Akkor azt hitte, ágyúdörej. Bibliai méretű katasztrófa vette kezdetét. A kitörés nyomán perceken beül tízezrek haltak meg, azt követően pedig a világ éghajlata teljesen megváltozott. Hirtelen lehűlt a levegő.

A következő esztendő, 1816 úgy került be Amerika és Európa történelmébe, mint nyár nélküli év. Éhínség pusztított, tombolt a nyomor.

A drámai események kétszázadik évfordulójának küszöbén írt könyvet a szupervulkánról William Klingaman történész és klimatológus fia Nicholas.

– A tudósok gyakran megfeledkeznek azon klímaváltozásokról, amelyek hatással voltak a történelmi események alakulására, ezért merült feledésbe a Tambora pusztítása, pedig annak nyomán mélyreható politikai és vallási változások is bekövetkeztek – mondta William Klingaman.

Fia viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a hőmérséklet egészen enyhe ingadozásai is radikális társadalmi, gazdasági és egészségügyi változásokat okoznak.

- A Tambora kitörése alig két fokkal hűtötte le a bolygónkat, de ez is katasztrofális következményekkel járt: hónapokig tartó árvizek pusztítottak Európában, példátlanul nagy szárazság miatt maradt élelem nélkül Amerika, Angliában pedig júniusban hóviharok tomboltak – mondja Nicholas Klingaman.

– Tulajdonképpen ugyanaz történt a klímával, ami napjainkban is zajlik. A különbség csupán annyi, hogy a Tambora füstje elsötétítette, lehűtötte a Földet, mi pedig a töménytelen gázkibocsátással felmelegítjük. A következmények mindkét esetben drámaiak lehetnek. S még valami: míg a Tambora hamuja pár év alatt eltűnt az atmoszférából, az üvegházhatást kiváltó gázok évszázadokig maradnak.

A Tambora egyelőre nyugalmi állapotban van, de a két tudós emlékeztet arra, hogy legutóbbi kitörése előtt is évszázadokig pihent.

– Nem vitás, hogy egy újabb kitörés a kétszáz évvel ezelőttinél is pusztítóbb lenne. Az amúgy is megbomlott, sérülékeny földi légkört egy 1815-ös erupcióhoz hasonló robbanás teljesen megváltoztatná. Félő, hogy évekig nem teremne semmi, s az éhínség milliók, de az is lehet, hogy milliárdok életét követelné – mondja a klimatológus.