Róma az örök élet titka. Két száz év feletti honfitársunk is úgy gondolja, hogy az olasz főváros szépségei meghosszabbítják az életet. Győrben a 109 éves Gallai Rezső bácsi, Tatán a 100 éves Bräutigam Gyuláné, Eta néni mesélt kalandos életéről.
Gallai Rezső, az ország Rezső bácsija 1904-ben született, és január 29-én ünnepelte 109. születésnapját. Magyarország legidősebb embere jelenleg a győri Levél utcai idősek otthonában él, de csak három éve költözött be.
Addig ellátta magát, 94 éves koráig pedig még bejárt a munkahelyére dolgozni. Hosszú életének története – saját megfogalmazása szerint – attól is olyan különös, hogy lelencgyerek volt. Szüleivel soha nem találkozott, talán ezért is becsülte meg annyira az egészségét és az életet.
Rezső bácsi fiatalon volt lovászfiú, zsoké, suszterinas, cipész, házmester és újságíró is. Kétszer házasodott, két fia született és egy unokája, Tibor, akire nagyon büszke. A legszebb emléke talán az, amikor a 70-es években négyese volt a lottón.
– Mindig az volt a hitvallásom, hogy élni kell. Elmentem egy utazási irodába és befizettem egy kéthetes olaszországi kirándulásra. Később, amikor nyugdíjasként bejártam dolgozni, a fizetésem összespóroltam és utaztunk belőle. Úgy tartja a mondás, hogy Nápolyt látni és meghalni. Erre én meg azt mondom, Róma az örök élet titka – magyarázza az aggastyán.
A tatai Bräutigam Gyuláné 1912. november 18-án született. Eta néni egyedül él, nem szorul segítségre. Főz, mos, takarít és finom süteményeket süt. A varrógépet is rendszeresen használja, régi kedves hobbija pedig a gobelinezés. Korábban ápolónőként dolgozott a fővárosi a László kórházban.
Barátaival bejárta a fél világot. Aztán férjhez ment, jöttek a háborúk, de sosem csüggedt.
– Nem volt könnyű az élet akkoriban, többször kellett elölről kezdeni, de az élet sok összetevőből áll és mindig meg kell találni a pozitív oldalát – vallja Eta néni. – Fontos, hogy az ember mindig találjon feladatot, és ne hagyja el a humora.
Unokájától századik születésnapjára egy római repülőutat kapott ajándékba, egy pillanatig sem gondolkodott rajta, hogy elmenjen-e.
– Csoporttal többször voltam álmaim városában, de akkor mindig sietni kellett: buszra fel, buszra le. Most viszont Adrienn unokámmal minden nevezetességet körbejártunk. Vissza szeretnék menni.
