Megütötték a kórházban fekvő, védekezésre képtelen Erzsébetet az intenzív osztályon – mondta a Borsnak az asszony lánya. A rendőrség nyomoz, a kórház alaptalannak tartja a vádat.
Több mint egy éve fekszik magatehetetlenül a kórházban az 59 éves Mák Istvánné Erzsébet. Szervezetét egy ritka idegrendszeri betegség támadta meg, lebénult.
Alapvető életfunkciói még működnek, de gép lélegezteti már jó ideje, és szondán keresztül táplálják. Lánya, Vezsenyi Szilvia gondozza a kórházban. Voltak közte és a intézmény személyzete között kisebb-nagyobb súrlódások, mert szeretné a legjobb ellátást biztosítani édesanyjának.
Az azonban megdöbbentette, amikor arra ment be, hogy valaki megütötte a magatehetetlen beteget.
– Édesanyám beszélni nem tud a gégemetszés miatt, de a szájáról le tudom olvasni, amit mondani szeretne. Ha szólni akar, cuppog. Egyedül a fejét tudja valamelyest jobbra és balra mozgatni – mondta Szilvia a Borsnak.
– Ő nagyon erős, jó kedélyű, sokat mosolyog. Azon a reggelen viszont rendkívül komor volt. Megkérdeztem tőle, mi a baj. Azt mondogatta: „az arcom, az arcom”. Először azt hittem, valami megcsípte, mert duzzadt és piros volt az arca jobb fele. Aztán leesett, hogy januárban vajmi kevés az esély erre. Faggattam, mire azt felelte: „bántottak”, és elmesélt mindent. Január 28-án éjszaka történt: összegyülemlett a váladék a légcsövében, és kérte, hogy szívják le, hiába. Sírni kezdett, és a zokogástól összegyűlt a nyál a szájában. A fejét kicsit oldalra billentette, és minden a vállára folyt. Egy ügyeletes a szobába lépve meglátta, hogy mi történt, és leteremtette azért, ahogyan kinéz, majd arcon ütötte – idézte édesanyja szavait Szilvia, aki úgy véli, jobban járna mindenki, ha hazavihetné anyukáját a kórházból.
– Az ápolását többnyire így is én végzem. A kanülcserétől a ballonos lélegeztetésig mindent megcsinálok, és az otthoni gépi lélegeztetést is meg tudom tanulni. Ez a betegség tulajdonképpen gyógyíthatatlan. Becslések szerint négy-tíz évet él még a beteg. Tisztában vagyunk vele, hogy otthon kockázatosabb minden, de anyu is jobban érezné magát, és én is nyugodtabb lennék – tette hozzá. Szilvia kérdőre vonta az érintetteket. A kórházban csináltak röntgent, de az nem mutatott törést.
– Akkorát nem kapott. De az arcán egyértelműen látszott az ütés nyoma. Nem hinném, hogy édesanyám kitalálta ezt a történetet. Ezért tettem feljelentést – tette hozzá Szilvia.
Megkerestük az érintett kórházat is.
– A hozzátartozó vádját teljesen alaptalannak és képtelennek tartjuk, és kórházunk minden dolgozója nevében visszautasítjuk. A több mint négyszáz napja tartó kezelés, gépi lélegeztetés során a betegnél felfekvés sem alakult ki, ez is bizonyítja a gondos ápolást – írta lapunk megkeresésére a kórház vezetősége.
Szilvia másként vélekedik. Több fényképet is mutatott lapunknak, amelyet mobiltelefonjával készített: számtalan alkalommal találta édesanyját az előző este ráadott pelenkában, ami reggelre teljesen átázott. S ez csak egy példa a sok közül.
