Rekordközelségben suhant el mellettünk egy kisbolygó, Oroszországot pedig soha nem látott meteoresô érte. Az emberek rettegnek, és nem is alaptalanul. Az emberiség védtelen a világűr életveszélyes támadásai ellen.
Több száz ember megsérült Oroszországban, amikor egy felettünk száguldó meteorit darabjai a Földre zuhantak. Az eset mindenkit megdöbbentett, hiszen hasonlóan sok sérülttel járó becsapódásról nincs tudomásunk. Kiderült azonban: egyáltalán nem meglepő, ami történt. Veszélyes kisbolygók tömkelege kering körülöttünk, amelyek akár az egész Földet megsemmisíthetnék.
– A Mars és a Jupiter között akár több százezer, kilométeresnél is nagyobb kisbolygó kering. A legnagyobb az ezer kilométer átmérőjű Ceres, a legkisebbek alig pár méteresek – erősíti meg E. Kovács Zoltán, a Kecskeméti Planetárium csillagásza. – Ezek fix pályán mozognak, de a Jupiter tömegvonzása képes eltéríteni őket, ekkor kerülhetnek a Föld közelébe, s bármelyikük hatalmas pusztítást végezhetne a Földön.
A legutóbbi kisbolygó, ami a Földről is látható volt, a 2012 DA14 nevet viseli. Ugyan mindössze 40-50 méter átmérőjű volt, ha becsapódik Budapestre, eltörölte volna a várost a Föld színéről. – A nagyobb aszteroidák pályáját pontosan be lehet mérni. Mivel elképesztő, másodpercenként akár 50-60 ezer kilométeres sebességgel mozognak, sokszor még azt is ki lehet számítani, hogy a darabjaik hová esnek. Ha lakott településre, ott hatalmas kárt okozhatnak – magyarázza a csillagász. A becsapódás ellen pedig nincs védelem.
– Pályát számíthatunk, de hiába, a technika jelenlegi fejlettsége még nem képes arra, hogy eltérítsen egy becsapódó kisbolygót. Szerencsére ritka, hogy a légtérben felrobbanó darabok lakott területre esnek, hiszen a Föld legnagyobb része (óceánok, sivatagok és esőerdők) lakatlan – nyugtat meg a csillagász.
Amennyiben egy veszélyes tárgy mégis belép a légkörbe, már semmit nem lehet tenni. – A légvédelmi radarok legfeljebb 25-30 ezer méteres magasságban képesek észlelni a repülő tárgyakat. Magyarországon nincs ezekhez kapcsolódó automatikus rakétaelhárító rendszer, de ahol van ilyen, mint például Oroszországban, ott sincs komoly esélye, hogy egy gyorsan érkező égitest ellen bármit lehessen tenni – mondta el lapunknak Kositzky Attila nyugalmazott repülő-altábornagy, a magyar légierő egykori parancsnoka.
– Csak akkor adódhat elvi lehetőség egy ilyen égitest megsemmisítésére, ha már kozmikus távolságban ráállítják a rakétaelhárító rendszert, és amint hatótávolságon belül ér, azonnal megpróbálják kilőni. Egy ilyen meteorit a légkörbe lépést követően 5-10 másodperc alatt eléri a földfelszínt.
Nem csak a kisbolygókkal kell számolnunk, a világűrben többtonnányi szemét kering. – Körülbelül 15 ezer műhold lehet pár száz kilométerre a Földtől. Ezek mindegyikét megfigyelés alatt tartják. Gyorsak, huszonnyolcezer kilométeres sebességgel haladnak. Időközben egyre sűrűbb légrétegbe kerülnek, amitől lassulnak.
Ha elég sűrű levegőbe jutnak, felizzanak, darabokra égnek. Ezek a darabok lezuhanhatnak, de általában túl nagy kárt nem okoznak. Egyszer egy autóra zuhant egy darab Amerikában – meséli a csillagász. Hozzáteszi: a napkitörés is veszélyt jelent.
– A Napból folyamatosan érkeznek felénk a parányi fizikai részecskék, ez a napszél. Tizenegy évente a maximumát éli, ez pedig pont 2013-ra esik. Az elektromos és műszaki berendezésekre erős hatással van, gyakoribbak a balesetek és megviseli a túlsúlyosokat, a szív- és érrendszeri betegeket – figyelmeztet.
Átrendezi a domborzatot
Egy tíztonnás aszteroida becsapódása komoly változásokat okoz a földfelszínben. – A becsapódás nem okoz nagyobb rengést, de a maga előtt tolt levegő nyomása pusztító. Jártam az arizonai Barringer-kráternél, ahová mintegy 13 ezer éve csapódott be a mostani oroszországi égitesthez hasonló méretű aszteroida.
Ott egy új domb jött létre – szögezi le dr. Juhász Árpád geológus. – Rengeteg meteorit csapódik a földbe, de a bolygó felszínének kétharmada óceán, és a szárazföldeknek is csak az egy százaléka lakott. A mostani becsapódás éppen ezért rendkívüli.
