Nincs állandó tarifája egy napnak, amit ártatlanul ülnek le a fogvatartottak az előzetes letartóztatásban. Sőt, az állam sohasem fizet automatikusan, még akkor sem, ha közben elfogják és elítélik az igazi bűnelkövetőt.
Fennáll a szökés, az elrejtőzés veszélye. Befolyásolhatja a tanúkat, esetleg meg is félemlítheti őket. Tárgyi bizonyítékokat, okiratokat semmisíthet meg, akadályozhatja a nyomozást. De ide tartozik az is, ha külföldről hozzák haza a gyanúsítottat.
Megannyi ok, melyek közül egy is elég ahhoz, hogy egy ügy feltételezett elkövetőjét előzetes letartóztatásba helyezze a bíróság.
Legszigorúbb őrzés
Az előzetes letartóztatás a legszigorúbb őrzési fokozathoz, a fegyházéhoz közelít.
– A letartóztatottak zárkája 23 órán át zárva van. Naponta egy órát tölthetnek a szabadban – nyilatkozta lapunknak Szalai Tímea, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága sajtóirodájának vezetője.
– Havonta egyszer látogathatják őket a hozzátartozók. Nincs törvényi lehetőség arra, hogy jutalomból eltávozást kapjon, aki előzetes letartóztatásban van. Az előzetesben lévőket a jogerős büntetésüket töltő elítéltektől és a bűntársaktól is elkülönítve helyezik el.
Kínos tévedés
– Rengeteg ellentmondásos helyzetet tapasztaltam már az előzetes tárgyalásokon – kezdi Fülöp Tamás ügyvéd. – Megtörtént velem, hogy az ügyész maga nem kérte egy ügyben, hogy az ügyfelem előzetes letartóztatását meghosszabbítsák. A férfiról már a végzés kihirdetése előtti szünetben levették a bilincset, aláíratták vele a szabaduláshoz szükséges papírokat. A bíró mégis előzetes letartóztatásban tartotta az ügyfelemet.
Megtudtuk, ezek után hat őrnek kellett lefogni a lányfuttatás miatt gyanúba keveredett, magából kivetkőzött férfit, aki biztos volt benne, hogy hazaengedik. A történethez hozzátartozik, hogy a másodfokon eljáró bíró szabadlábra helyezte a férfit.
Retteghy István ügyvéd a volt kisgazda politikus, a jogerősen hat év fogdára ítélt Székely Zoltán vesztegetési ügyében védett egy igazságügyi szakértőt, aki hat hónapig volt előzetes letartóztatásban.
– Vádat sem emeltek az ügyfelem ellen, mert már a nyomozati szakban kiderült, hogy egyetlen vesztegetési üggyel sem hozható kapcsolatba, soha senkitől nem kért pénzt, teljesen ártatlanul helyezték előzetes letartóztatásba – emlékszik az ügyvéd, aki hozzátette: ügyfele kétmillió forintot kapott a kártalanítási per során.
Richárdnak szólították
Hasonló összeget kapott K. Richárd is, akit a rendőrség 1998-ban az M3-as autópálya kivezető szakaszán lévő Shell-kútnál történt rablógyilkosság elkövetésével gyanúsított. K. Richárd 95 napot ült előzetes letartóztatásban.
A BRFK vizsgálói Bucsek Gábor és Petőfi Attila vezetésével közben tovább nyomoztak az ügyben, mert nem érezték elegendőnek a bizonyítékokat a férfi ellen, mivel nem találták meg a rabolt pénzt és a fegyvert sem. A nyomozás azért hozhatott eredményt, mert találtak egy szemtanút, aki megjegyezte, hogy ott, ahol a gyilkos felgyújtotta a támadásnál használt autót, látott egy piros Opel Rekordot. Ezen a szálon jutottak el a rendőrök a valódi elkövetőhöz, akit a bíróság végül életfogytiglani fegyházra ítélt azzal, hogy 25 év múlva szabadulhat.
– A szabadulásom előtti este jöttem rá: van remény arra, hogy ejtsék ellenem az ügyet – nyilatkozott korábban K. Richárd arról, amikor megtudta, hogy szabadlábra helyezik. – Petőfi Attila bejött a cellámba az ügy előadójával. Igaz, csak annyit mondtak, hogy egy razzián pár embert elfogtak, akiket elszámoltatnak. Lehet, hogy ez hat az ügyemre. Éreztem, hogy többről van szó, mert mindketten kezet fogtak velem. Rám mosolyogtak. Megkértek, nehogy valami hülyeséget csináljak magammal az éjjel. A fogdaőr sem a számomon, 579-esnek, hanem Richárdnak szólított.
– Első fokon három és félmilliót ítéltek meg a kártalanítási perben Richárdnak – emlékszik Hegedűs László, a férfi ügyvédje. - Másodfokon bőven levették, kétmillió-ötezer forintot kapott.
Papát is benézték
Hegedűs László volt az az ügyvéd, aki a nyugállományú rendőrtisztet, Papát alias Sándor Istvánt képviselte, az ellene hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt indított perben, melyben felmentő ítélet született. Fél évet töltött előzetes letartóztatásban az ezredes.
A kártalanítási perben kiemelkedő összeget, 15 millió forintot ítélt meg a bíróság, miután tekintettel voltak arra, hogy egy rendőrt vádoltak meg ártatlanul.
Az ügyvédek egyetértenek abban, hogy az előzetes letartóztatás nem ritkán egyfajta előrehozott büntetés.
Lehet, kívülről nézve soknak tűnnek a kártalanítási ügyekben megítélt milliók, de szerintük azok, akik egyszer ártatlanul ültek, még megalázottabbnak érzik magukat akkor, amikor napi öt-tízezer forint fájdalomdíjat kapnak az államtól a tévedésért, amely egy életre kitörölhetetlen nyomot hagy egy emberben.
