Az ügyfél fizeti a bankokra kirótt sarcot

A kormány úgy tervezte, hogy a bankok lenyelik majd az eredetileg sárgacsekk- adó néven elhíresült, végül azonban szinte minden lakossági banki műveletet érintő, úgynevezett tranzakciós illetéket. Ám ez mégsem így lesz. A bankok januártól – különböző módokon – megemelik az átutalások és a készpénzfelvétel díját. Tovább nőhet ugyanakkor a bankkártyás fizetés népszerűsége, ez a pénzintézetek többségénél ugyanis díjmentes marad. Kivétel azonban ezen a területen is van: a Raiffeisen, amely 1 ezreléket számít fel, és a Budapest Bank, ahol két ezrelékkel kalkulálnak.

Miről is van szó?Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben jelentette be, hogy az illeték a készpénzes tranzakciók, például a pénztári kifizetések vagy az ATM-használat után az eredetileg tervezett egy helyett három ezrelék, az átutalásoknál pedig egy helyett két ezrelék lesz. A várt bevétel: 400 milliárd forint.

Mire számított a kormány?Matolcsy október közepén még arról beszélt, hogy a bankok nem fogják áthárítani a tranzakciós adót, mert óriási verseny várható az intézkedés nyomán. Akkor úgy emlékezett, hogy ezt az egyik nagy magyar bank vezetője mondta neki egy beszélgetés során. A minisztérium tegnap lapunknak elismerte: nincsen az áthárítást tiltó rendelkezés. Minden bank saját belátása szerint dönt.

Mi a valóság?A Bors számos banknál érdeklődött, választ azonban csak az MKB-tól, a Citibanktól és az OTP-től kapott. Ezekből kiderül: mindhárom intézet pontosan az adó mértékének megfelelően emeli szolgáltatásai díját. Indokul megemelkedett költségeiket hozták fel. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a bankok lényegében szabadon alakítsák át kondícióikat. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője korábban azt mondta, figyelik a díjváltoztatásokat, és ha kell, közbelépnek.

Az egyik szakportál – az énpénzem.hu – átfogó elemzést készített a beavatkozás lehetőségeiről. Eszerint a folyószámlák költségeinél jelenleg ugyanaz a helyzet, mint 2009-ben a lakáshiteleknél volt. Vagyis az ellenőrző hatóság a díjak emelésénél csak azt vizsgálhatja, hogy az a bank szerződési feltételei közt szereplő okok miatt következett-e be.

Mennyit fizetünk?A magyar nettó átlagfizetés 140 ezer forint. Az adó valamennyi pénzmozgásunknál megjelenik – vásárlás, hiteltörlesztés, kártyás fizetés –, ami havi ezerforintnyi pluszköltséget jelenthet mindenkinél.

Ez változik januártól... 

(Minden banknál az ingyenes vagy akként hirdetett számlacsomag jelentette az összehasonlítási alapot. Forrás: pénzkérdés.blog.hu)  

* Az Axa Bank nem emel.

* A Budapest Bank áthárítja az összes adót a fogyasztókra.

* A CIB Bank csak részben hárította át az adót. Megmaradt az ingyenes utalás lehetősége az Online csomagnál, de megszűnt az ingyenes pénzfelvétel, illetve emelkedtek az egyéb díjak.

* A Citibank továbbhárította az adót, de ez alól kivételt jelentenek a kártyás vásárlások.

* Az Erste Banknál a szolgálatások többsége ingyenes maradt. Ám emelték a számlacsomaghoz rendelt feltételek nem teljesítése esetén a havi díjat.

* Az FHB Bank most mindössze a már törvényerőre emelkedett 0,1 százalékos adót hárítja át az ügyfelekre.

* A K&H Bank nem hárította át az adókat a Zéró számla esetén, sőt egyelőre megmaradt az ingyenes bankkártya is.

* Az MKB Bank továbbhárította az adót.

* Az OTP Bank az ingyenes készpénzfelvételnél jelzi, hogy csak időlegesen érvényes az ajánlat.

* A Raiffeisen Bank 0,1 százalékkal emelt.

* A Sopron Bank áthárította az adót.

* Az UniCredit Bank már október közepétől emelte az árakat, megszüntette az ingyenes netes utalásokat és csökkentette az ingyenes pénzfelvételek számát.

* A Volksbank egyelőre nem emel.