Megadóztatják a pénzfelvételt, a tanárok fizetésemelése elmarad – többek között ezeket a lépéseket jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A kormány legfontosabb, januártól érvényes döntéseit vettük sorra.
1. Létszámcsökkentés
A közszférában dolgozók létszámának csökkentése. A nyugdíjba vonulók helyét három évig nem hirdetik meg az állásra jelentkezők között. A következmény: 22 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd az önkormányzati tulajdonban álló intézményekben. (A létszámstop alól kivételt az orvosok és az ápolók jelentenek.)
2. Bér vagy a nyugdíj
A közszférában dolgozók vagy bért, vagy nyugdíjat kapnak, egyszerre kétféle kifizetés nem jár. (A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a jövő hétre tudja megmondani, hány közszolgát érint a döntés.)
3. Vesztes tanárok
A pedagógus-életpályamodell bevezetését elhalasztja a kormány, vagyis 2014 januárjától kapnak megemelt bért a tanárok. Az eredeti terv 2013 szeptembere volt.
4. Segélyplafon Az önkormányzatoknál életbe lép egy felső korlát a segélyeknél, amely a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél nem lesz nagyobb. A rendszeres szociális segélyből élők száma körülbelül 191 ezer fő.
5. ATM-adó
A bankautomatákból felvett pénz után 3 ezrelékes illetéket kell fizetni. _ Mennyi az illeték? Minden felvett tízezer forint után 30 forint. (Példaként: a bankkártyára érkező hazai nettó átlagfizetés – 141 ezer Ft – kivétele után 420 forintnyi pluszköltséget kell fizetni.)
6. Hatékonyabb adóbeszedés
A Magyarországon működő 400 ezer pénztárgép mindegyikébe beépítenek egy eszközt, amely online kapcsolatot teremt az adóhatósággal. Ebből az áfabevételek 95 milliárd forinttal növekednek, legalábbis ezt várják.
* A megszorítás teljes összege 397 milliárd forint. A bejelentés hírére a tőzsde megindult, a forint erősödni kezdett: lapzártánk idején 1 euró 282 forintot ért.
* Matolcsy arról beszélt, hogy 133 milliárd forintot zárolnak a tárcáktól, de ennek a spórolásnak nincs hatása az emberek életére. Mire költötték volna? A döntésnek miért nem lesz hatása a hétköznapokra? Miért kell újabb adókat kivetni, ha ez az összeg mindig is ott volt a költségvetésben? Többek között ezt is kérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.
A tárca válaszában azt írta: a 133 milliárdból kétmilliárd érinti az embereket, a dohánytermékek árainak emelkedéséből származó jövedéki adóbevétel. A többi viszont az állami működés olcsóbbá tételéből jön össze, ami nem csökkenti a közszolgáltatások színvonalát. Részletekről azonban nem írtak.
