Azért van szükség a választási regisztrációra, hogy a műveletlenebbek ne szavazzanak – mondta Kósa Lajos. A nyolc általánossal nem rendelkezők szerinte nem érdemlik meg a szavazati jogot.
Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban tartott vitát Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Karácsony Gergely (LMP) a választási törvény tervezetéről. A téma az volt, hogy a kormánypártok szándéka szerint a jövőben a szavazati jog gyakorlását négyévenkénti előzetes feliratkozáshoz kötik. Kósa azzal érvelt, hogy a korábbi választásokon több alkalommal is a kétes módon választásra bírt, azaz feltételezései szerint lefizetett voksolók döntöttek az ország sorsáról. Az alelnök arra nem tért ki, hogy ha ez így van, miért nincsenek ere vonatkozó bizonyítékok, bírósági ítéletek. Kósa másik érve az volt, hogy Magyarországon egymillió embernek nincs meg a nyolc általánosa, még többen pedig funkcionális analfabéták, vagyis hiába végezték el az iskolát, nem írástudók. A fideszes politikus arra utalt, az ő döntéseik nem elég felelősségteljesek, és ezért kell külön jelentkezéshez kötni a szavazást.
– Kósa szavai gyakorlatilag azt jelentik, hogy végzettséghez kötné a választáson való részvételt. Ezt hívják műveltségi cenzusnak. Volt ilyen Magyarországon, először 160 évvel ezelőtt. Utoljára a két háború között írták elő a mai nyolc általánosnak megfelelő négy elemi kötelező meglétét. A II. világháború befejezése óta azonban sehol sincs ilyen Európában, már csak azért sincs, mert az EU alapjait rögzítő Római Szerződés ezt tételesen ki is zárja – mondta a Borsnak Tóth Zoltán választási szakértő.
Megvannak a kiskapuk
Lövétei István alkotmányjogász szerint a műveltségi cenzus nyílt bevezetése alkotmányellenes lenne, alapjogokat sértene.
– Azonban más úton-módon is kiszoríthatnak társadalmi rétegeket. Például előírják, hogy két héten belül levélben kell válaszolni a regisztrációs felhívásra. Ezzel rögtön kizárják az írni-olvasni nem tudókat. Véleményem szerint azonban még ez is alkotmányellenes – mondta a Borsnak Lövétei.
Hetven százalékot eltiltottak
Műveltségi cenzust utoljára az 1920-as években, Horthy Miklós kormányzósága alatt vezettek be, akkor magasabb életkor (24 év, nőknek 30), tízéves magyar állampolgárság és kétéves magyarországi helyben lakás is szükséges volt a választójoghoz. A műveltségi fok a négy elemi volt. Akkor a lakosságnak mindössze harminc százaléka mehetett szavazni.
Zavar az erőben
A szavazati jog iskolai végzettséghez való kötésének ötletet legutóbb a Jobbik vetette fel, Vona Gábor szeptember 10-én beszélt róla a parlamentben. Orbán Viktor akkor azt mondta: a Fidesz erre nemmel válaszol. Megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy Orbán mit szól Kósa szerdai kijelentéséhez.
– A Fidesz nem támogatja a Jobbik műveltségi cenzusra vonatkozó javaslatát, és a miniszterelnök sem. Kósa tegnap éppen arról beszélt, hogy az új választási rendszer lehetetlenné tenné a korábban előforduló választási visszaéléseket. A voksolás semmilyen feltételhez nem lesz kötve – áll a sajtófőnök válaszában.
