Most, hogy két tudós az őssejtkutatásért Nobel-díjat kapott, sokan gondolják: a bénák járni, a vakok látni fognak, a daganatos betegek újjászületnek, mert az őssejtterápia mindent megold.
Megmentett kisfiú
„Egyelőre sajnos mindez illúzió. Ám az, hogy a felnőtt szervezet érett sejtjei visszaalakíthatók úgynevezett pluripotens őssejtekké, az egy igen fontos lépés” – reagál a fentiekre dr. Száraz Leonóra, a budapesti KRIO Intézet tudományos munkatársa.
Az intézet már három alkalommal mentette meg kisgyermek életét náluk tárolt köldökzsinórvér-transzplantációval, melyek során leukémiás gyermekek kapták meg testvérük őssejtjét. Legutóbb májusban történt életmentő beavatkozás, amely az utóvizsgálatok eredményei alapján sikeres volt.
Ezek a gyerekek az őssejtterápia nélkül valószínűleg már nem élnének. De mi az a különleges tulajdonság, ami miatt ezek a sejtek ilyen csodára képesek? A válaszért tennünk kell egy kis időutazást a magzati fejlődés legelső pillanatától kezdve.
Amikor egy hímivarsejt és a női petesejt találkozik, akkor a megtermékenyüléssel kezdetét veszi egy csodálatos folyamat, amely az egyesült sejt osztódásával indul. A fogamzást követő napokban az embrió éretlen sejtekből áll, amelyekből még a test bármely szövete, szerve kialakulhat. Ám ez a szedercsírának nevezett állapot csupán néhány napig marad fenn (lásd az ábránkat!), addig, amíg a nyolcfelé osztódott embrió minden sejtje érintkezik minden másikkal, ugyanakkor valamennyien érintkeznek a külső környezetükkel is. Ezek az úgynevezett embrionális őssejtek.
Ezt követően a sejtek elkezdenek specifikálódni, egy részükből köldökzsinór és méhlepény lesz, a többi sejt pedig készen áll arra, hogy a fejlődő magzat szerveit, szöveteit; szívét, agyát, tüdejét felépítse. Ezeket nevezik pluripotens – vagyis majdnem mindenre alkalmas – őssejtnek, s ezek mesterségesen létrehozott, programozott formáitól várják azt a tudósok, hogy számos ma még leküzdhetetlen betegség gyógyíthatóvá válik.
Halálunkig velünk van
Tudniillik – és ez itt a lényeg – az őssejtek képesek ismét felépíteni, helyreállítani sérült, beteg vagy éppen elpusztult szöveteket, szerveket. Gondoljunk csak a hámsejtekre: amikor bőrünket lehorzsoljuk, akkor néhány napon belül „új bőrünk” nő. Ez azért lehetséges, mert a különböző feladatokra specializálódott őssejtek éle-tünk végéig elkísérnek bennünket, és segítenek abban, hogy regenerálódjunk.
Méghozzá egy egészen elképesztő képességüknek köszönhetően. A szervezetünkben jelen lévő őssejtek ugyanis úgy osztódnak ketté, hogy lesz belőlük egyrészt egy – például – bőrt újjáépítő hámsejt, másrészt pedig egy újabb őssejt. Tehát miközben építik a szervezetünket, ugyanakkor reprodukálják is önmagukat. Persze ahogy haladunk előre az életben, természetesen fogyatkoznak ezek az őssejtek is. Fontos hangsúlyozni, hogy a velünk maradó őssejtek már nem azok a bizonyos pluripotens őssejtek, hiszen nem lehet belőlük bármi; ezek csak speciális feladatok ellátására képesek.
A májunk például akkor is képes a regenerálódásra, ha annak kétharmadát eltávolítják. Ilyenkor az ott lévő májsejtek visszapótolják, ismét felépítik a májat. De ezek az őssejtek másra nem lennének felhasználhatók.
A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja zseniálisan újszerű eljárása azonban a felnőtt emberek szövetéből kivett sejteket képes abba a bizonyos kezdeti, pluripotens őssejtállapotba visszajuttatni. Mintha a szellemet akarnánk visszagyömöszölni a palackba. Vagy mintha egy ötvenéves erőemelőt olyan állapotba tudnánk visszahozni, hogy belőle még balettművész, világbajnok sakkozó vagy éppen koloratúr szoprán válhasson.
A fenti példák sántítanak persze, de talán kifejezik, mennyire lehetetlennek tűnő feladatot oldott meg a brit és japán tudós. Amikor az érett sejteket visszaprogramozzák mindenttudó (pluripotens) sejtekké, akkor – aligha túlzás – visszafordítják az idő kerekét. A díjat odaítélő bizottság indoklása szerint eredményeik forradalmasítják a sejtek és szervezetek fejlődéséről szóló ismereteket.
A bénák járni, a vakok látni, a súlyos daganatos betegek újjászületni fognak? Talán egyszer mindez valósággá válik. Ehhez találták meg az első lépést a mostani Nobel-díjasok.
Szép új világ
Az őssejtterápia már napjainkban is elérhető, de csakis köldökzsinórvérből. Az úgynevezett családi sejtbankban eltárolt őssejteket családon belül többen is felhasználhatják, ezért lenne nagyon fontos, hogy minél többen éljenek ezzel a lehetőséggel. A felnőttkori mintából „kitermelt” őssejt minden bizonnyal a jövő forradalmian új orvoslásának alapja lesz, mégpedig a következő feltételekkel:
1. Tiltott „gyümölcs” Óriási mennyiségben szükség lesz úgynevezett pluripotens őssejtekre, amelyek még rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy gyakorlatilag bármilyen szövetté, szervvé alakuljanak. A természetben ezek az őssejtek csak az embrionális állapotban vannak jelen. Az embrionális őssejtkutatás éppen azért tiltott, mert ilyen őssejtekhez a természetből csakis a néhány napos magzat elpusztításával tudnánk hozzájutni. Ha ezt engedélyeznénk, nem tudnánk megakadályozni, hogy nőket csak azért teherbe ejtsenek, hogy aztán a méhükből tudományos céllal kivegyék az embriókat.
Gurdon és Jamanaka felfedezése megnyitja az utat ahhoz, hogy felnőtt szervezetből képesek legyünk „előállítani” a pluripotens őssejteket. Ez már a jelenkor ígérete.
2. Termelj inzulint! Ha rendelkezünk ilyen őssejtekkel, akkor ezt követően ezeket kémiai vagy genetikus utasításokkal rá kell bírnunk különféle feladatok végrehajtására. A programozást követően be kell juttatnunk őket a szervezet megfelelő he-lyére, hogy ott az őssejt újjáépítse a gerincvelőt, az izmokat, a szívet, vagy bármilyen más szervünket, szövetünket.
„Menj be a hasnyálmirigybe, telepedj meg, legyél Béta-sejt, azután termelj inzulint!” – ilyen parancsot kellene adnunk például azoknak az őssejteknek, amelyeket az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők megsegítésére küldenénk a szervezetbe. Csakhogy mindez ma még álom!
3. Szervépítés A legtöbb ember, ha őssejtterápiáról hall, azt kérdezi, mikor lehet majd ezekből új szerveket, akár komplett májat, vesét, szívet fejleszteni, esetleg őssejtek segítségével talpra állítani a lebénult gerincsérülteket, netán amputált végtagokat növeszteni. „Mindez talán egyszer lehetséges lesz, de ha ezt az ideális állapotot úgy tekintjük, mint a száz méteres síkfutás teljes távját, akkor most még csak a második lépést tettük meg” – hív-ja fel a figyelmet a realitásokra egy nekünk nyilatkozó egyetemi tanár.
4. Daganatveszély! Rendkívül fontos, hogy mindvégig kontroll alatt tartsuk a folyamatot, hiszen ezekből az őssejtekből gyakorlatilag bármi lehet, a szervezetbe kerülve akár daganatokká is fejlődhetnek. De az is elképzelhető, hogy miközben a szívbe juttatva az infarktus utáni károsodást akarnánk helyreállítani, az őssejt mondjuk csonttá fejlődne, ha rossz utasítást kapna.
Ám ha el tudjuk érni, hogy a megfelelő helyen, a megfelelő módon működjenek a bejuttatott őssejtek, az valóban minden eddiginél hatékonyabb orvoslást tesz majd lehetővé. Ám addig még rengetek Nobel-díjat érő felfedezésre lesz szükség.
