Saját gyomrán trükközik a magyar a válság miatt

Éhgyomorral könnyebb szorítani a nadrágszíjon – ám ami az öltözködésnél működhet, az a családi kasszánál kivitelezhetetlen. A magyaroknál ráadásul a várható súlyos áremelések miatt nem csak az asztalra kerülő hús, tejtermék, zöldség és gyümölcs kerül veszélybe, de a mindennapi kenyér is.

– Az idei súlyos aszály, valamint a tőzsdei spekulációk egyaránt sújtják a húsosokat. Idén a takarmányok közel 50 százalékkal drágultak, s mivel a baromfitartás összköltségének mintegy 70 százalékát teszi ki a szárnyasok tápanyaga, ezért a gazdák 30 százalékos emelésre kényszerülnek, ha el akarják kerülni a csődöt. A vásárlók azonban már eddig is kevesebbet tudtak csak baromfihúsra költeni, így az áfacsökkentés jelenthetne megoldást –mondja dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója.

Ha 27-ről 5 százalékra csökkenne ezeknek a termékeknek a forgalmi adója, az 60 milliárd forint kiesést jelentene az állami kasszából, de 100–120 ezer munkahely maradhatna meg, s
az infláció sem nőne – sorolja a hatásokat a szakember. A Sertésszövetség elnöke, Sákán Antal is hasonló véleményen van.

– Már október elejétől 25–30 százalékos emelésre van szükség, amit az általános forgalmi adó csökkentésével lehetne kivédeni. Míg a magyarok a nyolcvanas években fejenként 40 kiló húst ettek, ma már csak 28 kiló jut a tányérra, s ez a szám még tovább csökkenhet.

A takarmány árának megugrása miatt a tej és a sajt 15–20 százalékos áremelését jósolja a Tej Terméktanács igazgatója, Lukács László. A Magyar Pékszövetség szerint pedig a pékségekben dupla áremelésre lehet számítani.

– A Vidékfejlesztési Minisztérium nem látja drámainak a helyzetet. Kenyérgabonából megtermett annyi, amennyire az országnak szüksége van, így az önellátásunk, sőt exportképességünk is biztosított. Ugyanakkor a kormány vizsgálja, hogy milyen hatása lehet az áfaváltoztatásnak. Volt már példa erre, amikor csökkent az áfa néhány évvel ezelőtt, akkor a kereskedelem egyszerűen lenyelte a látszólagos megtakarítást, a fogyasztók pedig minimális hatást érzékeltek – tájékoztatta lapunkat a minisztérium sajtóirodája.

Ugyanakkor a Nemzetgazdasági- és Vidékfejlesztési Minisztériumban azt közölték, hogy a szerdai kormányülésen megalakult az a munkacsoport, amely az év végére elkészíti intézkedési javaslatait egy esetleges magyarországi egy élelmiszerár-robbanásra. Miközben a minisztériumok a megoldáson dolgoznak, az átlagemberek már most spórolós receptek szerint sütnek és főznek. Csényi Mária Sámson fiával jár vásárolni.

– Piacra kell jönni vásárolni. Itt olcsóbb a zöldség, a gyümölcs, a tejtermék. Érdemes nagyobb mennyiséget venni. Nálunk a kertben megterem a padlizsán, a cukkini és a fűszernövények. Hetente háromszor van főzelék: krumpli, zöldbab vagy spenótos tészta. Hús helyett rendszerint tojás kerül az asztalra.

Szilágyi Bori szerint a dráguló élelmiszerek ellen nem az olcsóbb ételek, hanem a több fizetés az igazi megoldás.– Ezer forintból egy négytagú családnak legfeljebb rántott levest, krumplis vagy káposztás tésztát lehet készíteni, de savanyúságnak lehet, hogy már csak a cukros-ecetes víz marad. – Azzal spórolok, hogy több zöldséget használunk, a pörkölt nem csirkecombból, hanem szárnyból készül, a húsleves farhátból is jó, s a csirkebőrt borsólevesbe lehet belefőzni.

Devecseri Jánosné olcsóbb húsokkal, kolbásszal és panírtöltelékkel trükközik. – Rántott hús helyett karfiolt vagy padlizsánt kell sütni. Ezek párizsiasan, morzsa nélkül sütve még finomabbak.

S hogy mit mond a séf?– Ha olcsóbban akarunk főzni, elsősorban a húsos ételeket kell hanyagolni. Tésztából készülhet káposztás és krumplis. Több főzeléket együnk, hús helyett cukkinit, padlizsánt vagy gombát kell kirántani. A belsőségek sem annyira drágák. Resztelve vagy rántva jó a csirke-, vagy sertésmáj, pörköltnek a pulykaszív, és húsból az olcsóbb csirkeszárny – sorolja tanácsait Pintér Zsolt, a Fény utcai piacon található Faloda szakácsa.