Leállt Görögország: sehol egy lélek

Az egész napos munkabeszüntetés a tömegközlekedést, a légi- és kikötői forgalmat egyaránt érintette. Bezártak a közhivatalok, a posták, az iskolák, az üzletek, és a kórházak is csak sürgősségi ellátást végeztek.

Ez az első nagy megmozdulás azóta, hogy júniusban megkezdte a kormányzást Antonisz Szamarasz miniszterelnök hárompárti koalíciója. A helyzet pattanásig feszült: a kabinet az előző kormány által bejelentett takarékossági programon túl még 11,5 milliárd eurót tervez megspórolni a nemzetközi hitelezők kérésére.

Mindez azt jelenti: jönnek a további megszorítások, amit a görögök már eddig is nagyon nehezen viseltek. Athén az elmúlt években többször emelte meg az adókat, csökkentette az állami kiadásokat, állami vállalatok részesedését adta el. Ez viszont nem hozott eredményt: a gazdaság tovább zuhant.

Görögország államadóssága tavaly a GDP 160 százalékára hízott, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap segítette ki az országot, hogy ne menjen csődbe. Ezért drasztikus lépéseket kellett megtennie a kormánynak: emelték az ingatlanadót, az áfát, luxusadót vezettek be, adókedvezményeket töröltek el, emelték a dohány, az üzemanyagok és az alkohol jövedéki adóját. Az állami cégeknél harminc százalékkal csökkentették a béreket, és tömegesen küldték el a közszolgákat.

Visszavettek az állami beruházásokból, az egészségügyi kiadásokból, összevontak mintegy kétezer iskolát. Ezer euró felett húsz százalékkal csökkentették a nyugdíjakat és ötvenmilliárd euróért adnak el állami részesedéseket. De most úgy tűnik, ez is kevés lesz.