A 16 évesek hatvan százaléka volt már részeg, negyven százalékuk rendszeresen dohányzik és minden ötödik túl van az első drogélményén. A szünidő csak ront a helyzeten.
A magyar kamaszok többet cigiznek, drogoznak és isznak, mint az európai átlag, sőt többet, mint korábban. Az Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól címet viselő kutatás harminchat európai ország, köztük hazánk tizenéveseit kérdezte. Megállapították: Lettország, Csehország, Románia és Szlovákia után Magyarországon a legrosszabb a helyzet. Sőt a korábbihoz képest is romlott: a 2007-es felmérés alkalmával még csak a megkérdezettek 54 százaléka mondta, hogy volt már részeg életében, és „mindössze” 17,1 százalékuk élt droggal.
Ha névvel, arccal kérdezzük a tizenéveseket, valamennyien jó gyerekek, mértéktartók, hallgatnak a szüleikre. De ha eltesszük a fényképezőgépet és a mikrofont, beszédessé válnak. – Vannak olyan haverjaim, akik drogoznak. Én nem, és alkoholt sem iszom, viszont dohányzom – ismeri el a 15 éves Tibi. – Nem örülnek a szüleim, de nem tudnak mit tenni.
A 17 esztendős János már 11-12 éves korában megkóstolta a sört, igaz, akkor nem ízlett neki. – Később rákaptam. Előfordult, hogy hétvégén tíz korsó is elfogyott. A szüleim nem tiltják – mondja, de az újságba inkább nem szeretne ezzel bekerülni. – Tízévesen volt az első cigi, 15 évesen fél dobozzal szívtam, ma már csak sör mellé, 14 voltam, amikor az első marihuánás cigit megkóstoltam, azóta néha szívok. A suliban van olyan fiú, aki 15 évesen ecstasyt árult.
A 16 esztendős Géza az italt és a drogot sem veti meg. – Három éve ittam először sört, aztán átszoktam a pálinkákra. Szeptember óta cigizek, a hasist, a marihuánát 14 évesen próbáltam ki, havonta használom. Óvatos vagyok, csak megbízható embertől veszek – teszi hozzá szakértőként. De a lányok sem maradnak el a fiúktól.
– Tizenhárom voltam, amikor a barátnőm cigivel kínált, és tizenkettő, amikor először rövidet ittam. De a drogot nem próbáltam – teszi hozzá mentegetőzve a 16 éves Zita. Márta 14 évesen próbálta ki a cigarettát és a füves cigit, de abbahagyta. – A gimiben minden osztályban van két-három gyerek, akinél lehet drogot kapni – von vállat, amikor megkérdezzük, hol jut hozzá a fűhöz.
Dr. Zacher Gábor nap mint nap találkozik drog és alkohol hatása alatt álló fiatalokkal. – A hozzánk beszállított srácok többsége 16-17 éves, de előfordul, hogy 13 esztendős gyereket is hoznak. Nagyjából 55 százalékuk fiú – mondja a Borsnak a Péterfy Sándor utcai kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője. – Naponta két-három fiatalt látunk el, nagyjából fele-fele arányban alkohol- és drogtúladagolás miatt.
Dr. Funk Sándor, a fővárosi Nyírő Gyula kórház addiktológiai osztályának vezetőjét sem lepi meg a felmérés eredménye. – Nagyon érdekes a szülők reakciója – mondja a főorvos. – Ha egy kamaszt alkoholmérgezéssel hoznak be, rendszerint mindkét szülő jön, és apró „balesetnek”, kis botlásnak tekintik a részegséget, ami hamarosan elmúlik. Ezzel szemben ha drog miatt kerül be egy tini, az apuka többnyire el sem jön, ha mégis, akkor sértődött és dühös, úgy tekint az egész problémára, mint aminek parancsszóval azonnal véget kell vetni. Az édesanyák sokkal együttműködőbbek – állítja Funk doktor.
Kétségtelen, a szülőknek sem könnyű. – A teljes tiltás nem vezet jóra, a gyümölcs annál édesebb – vélekedik Baky Ildikó. A gyermekpszichológus szerint a szülők, a felnőttek példamutatásán múlik minden, amivel viszont nem állunk jól: a felnőttek is sokat isznak és dohányoznak. Egy olyan családban, ahol jó a légkör, a tinédzser jól érzi magát, szívesen megy haza, 14 éves kortól belefér, hogy szilveszterkor vagy születésnapon ő is kapjon egy pohár pezsgőt, de nem többet.
Ha a kamasz és a szülők között jó a kapcsolat, rendszeresen beszélgetnek a gyereket foglalkoztató dolgokról, akkor kisebb az esélye, hogy a fiatal a toxikológián köt ki.
