Okoskodó főnöktől kikészül a beosztott

Hivatali dolgozók több mint fele állítja: nincs rosszabb a folyton panaszkodó kollégánál – derül ki az amerikai Wakefield Piackutató friss felméréséből. Az 1013 ember bevonásával készült kutatás meglepő dolgokra világít rá.

A megkérdezettek 52 százaléka rosszul van az örökös panaszkodóktól, de nem sokkal maradnak el mögöttük az okostojások, őket a megkérdezettek 49 százaléka nem bírja. 44 százalékkal dobogósok a nyűgösök is, akik a pletykásokat utasították maguk mögé.

A munkahelyi életet nehezítő emberek között főnökök is szép számmal akadnak. Az okoskodó vezetőtől minden harmadik kolléga a falra mászik. Ennél csak a beosztott ötletét sajátjaként tálaló elöljáró gyűlöltebb, de nehezen viselik az alkalmazottak, ha felettesük levegőnek nézi őket vagy barátkozni próbál velük.

Mindezek után nem csoda, hogy a dolgozók harmadánál ez odáig vezet, hogy a főnök szabijához igazítják a sajátjukat, így véletlenül sem mennek vele egy időben szabadságra. Ilyesmivel dr. Klein Sándor munkapszichológus is találkozott már.

– Magyarországon az egymással, sőt olykor a főnökkel szembeni bizalmatlanság az egyik leggyakoribb munkahelyi konfliktusforrás – mondta a Pécsi Tudományegyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora.

A szocializmusból való életszemlélet miatt sokan nem tartják jó szakembernek, éppen ezért alkalmatlannak vélik a pozíciójára és a kiemelt bérére a főnököt. Ezzel szemben nyugaton tényként kezelik, hogy a vezetés egy külön szakma.

Ki ne találkozott volna olyan példával hazánkban, hogy egy jó szakember vezetőnek áll, a cég pedig ezzel veszít egy remek munkaerőt és „nyer” egy rossz vezért?! A beosztottak közötti furkálás szintén nagy számban fordul elő Magyarországon, ami mögött a bizalmatlanság és az együtt dolgozó, ám eltérő értékrendűek állnak.

Klein doktor szerint a megfelelő munkaköri légkör csodákra képes. – A jó főnök bizalmas, de nem bizalmaskodó és nem lekezelő, semmibe vevő. Egy ilyen vezetővel ugyanis a munkahelyi problémákat, félreértéseket is meg lehet beszélni, nem lát majd bennük személyes támadást.

Ugyanakkor Magyarországon nem a más ötletét lenyúló, hanem a basáskodó, ellentmondást nem tűrő, irreális elvárásokat állító, bosszúálló a legutáltabb főnöktípus – figyelmeztet a szakember, aki szerint nem véletlen, hogy egy-egy álláskeresőnél a cégek ma már nem csak a szaktudást figyelik, de a személyiséget is, vajon mennyire illik az illető az adott csapatba.

A szakember szavait erősítik, illetve egészítik ki a Bors által megkérdezett munkaadók és munkavállalók is.

Kárpáti Ferenc szerint inkább a nők okozzák a mun-kahelyi konfliktushelyzeteket, amire rögtön példát is hoz – Az egyik boltomban dolgozott egy lány, aki ki akarta túrni a kolléganőjét. Amikor értesültem a helyzetről, áthelyeztem a konfliktust okozót a másik boltomba.

Ekkor beajánlotta munkaerőnek a testvérét, akit szintén felvettem, de később őt is elkezdte fúrni. Ennyi elég volt, hogy a problémás lánytól megváljak, a testvérével viszont nem volt gond, ő mind a mai napig nálam dolgozhat – mondja.

Szilágyi Edit a humorra esküszik: – A vidám hangulat kifejezetten jó hatással van a munkára, munkahelyre, a sunyiságot viszont semmilyen körülmények között sem tudom elfogadni – szögezte le.

Tolnay Gergő a kisajátítást és az okoskodást viseli a legnehezebben, márpedig kolléga és főnök is eshet szerinte ilyen hibába. – Azt sem bírom, ha valaki szemtől szembe kedves, a hátam mögött viszont kibeszél.

Ilyenek mindig lesznek a munkahelyeken, ők garantálni tudják a feszültséget. Mert hiába sumákolnak, a turpisságuk elôbb-utóbb úgyis kiderül.

A rossz munkahelyi légkör, a sorozatos konfliktusok stresszhez vezethetnek, ami nemcsak a teljesítményt vetik vissza, de a gyomorfekélyen, magas vérnyomáson és az alvászavaron túl akár szív- és érrendszeri problémákat, daganatos megbetegedéseket is okozhatnak.

Nem véletlenül mondják, hogy egy jó munkahelyi kollektíva meghosszabbítja az életet.