A napokban Budapesten házi őrizetbe helyezték Csatáry Lászlót, akit több ezer zsidó halálba küldéséért már halálra ítéltek. Az eset miatt ismét a figyelem középpontjába kerültek a nácivadászok.
Az izraeli titkosszolgálat 1960 áprilisában, Argentínában rábukkant Adolf Eichmannra. A német háborús bűnös több millió ember haláláért felelős, hiszen ő volt a halálvonatok menetrendszerű közlekedésének koordinátora, és többször személyesen is szemrevételezte, miként működik a „végsőmegoldás”. A férfi Buenos Aires egyik külvárosában Riccardo Klement néven, egy vízvezeték nélküli bodegában élt a családjával. Az izraeli titkos ügynökök el sem akarták hinni, hogy a náci gépezet egyik legfontosabb embere ilyen körülmények között tengeti életét.
Elhatározták, nem ölik meg Eichmannt, hanem élve hazájukba szállítják, hogy ott bíróság előtt feleljen bűneiért. Regénybe illő izgalmak közepette rabolták el, majd légiutaskísérő-öltözetben egy repülőgépre is felcsempészték az injekcióval elkábított férfit. A gépre lépő határőröknek azt mondták, hogy „társuk” az előző este tökrészegre itta magát.
A második világháború fasiszta főbűnöseit felelősségre vonó nürnbergi per után sok évvel ez volt az első eset, amikor az emberiség ellen elkövetett bűnökért egy nácit bíróság elé állítottak és halálra ítéltek. A világ figyelme ismét a még bujkáló vétkesek felkutatására irányult; ekkor és ezzel az üggyel kapott új lendületet a nácivadászat, amelynek fő alakja, egyszemélyes központja és mozgatója Simon Wiesenthal holokauszt-túlélő lett.
Az elmúlt évtizedekben több mint háromezer embert sikerült felkutatni és bíróság előtt felelősségre vonni. A legtöbben azzal védekeztek, hogy parancsot hajtottak végre. Wiesenthal sikerei közé tartozott Hermine Braunsteiner női felügyelő elfogása is, aki a majdaneki haláltáborban több száz kisgyermek megölésében játszott szerepet. Ugyancsak nagy fogás Franz Stangl, aki a lengyelországi treblinkai és sobisori haláltábor náci parancsnoka volt, ő felelős mintegy kilencszázezer férfi, nő és gyermek elpusztításáért. Beismerte a gyilkosságokat, de kijelentette: csak a kötelességét teljesítette. Miután Wiesenthal felkutatta, Nyugat- Németországban halálra ítélték.
Ám ahogy haladt az idő – főként napjainkban –, egyre többen vetik fel, van-e még értelme gyámoltalannak tűnő öregembereket bíróság elé citálni. „Azok hangja vagyok, akik már nem tudnak beszélni” – válaszolta Wiesenthal. A kétkedőknek a nácivadászok azt javasolják, mindenki gondoljon a gyermekeire, a szüleire, azokra, akiket a legjobban szeret, és képzelje el, amint őket csakis azért, mert szőkék vagy barnák, alacsonyak vagy magasak, fehérek, sárgák vagy feketék, módszeresen, kérlelhetetlenül elviszik és kiirtják. Wiesenthal szerint „nem szabad megengedni, hogy náci gyilkosok, bármily öregek is, önmagukkal megbékélve haljanak meg”.
Akiket soha nem fogtak el
A soha el nem kapott háborús bűnösök közül Josef Mengele SS-orvos a leghírhedtebb. A Halál Angyala az auschwitzi haláltábor rámpáján, már a megérkezéskor gázkamrába küldte az odaszállított zsidók egy részét. Szadista és öncélú kísérleteket folytatott ikrekkel, kisgyerekekkel. Az alacsony termetű, mindig elegáns, kölnivízillatú Mengele 1945 januárjában, „kutatási” jegyzeteivel együtt hagyta el a tábort, és soha nem került bíróság elé. Több évtizedes dél-amerikai bujkálás után, egy piknik során 1979-ben vízbe fulladt a brazíliai Embunál.
Aribert Heim osztrák orvos a mauthauseni koncentrációs táborban végzett embertelen kísérletei miatt (méreginjekciókat adott közvetlenül a kísérleti alanyok szívébe) vált az egyik legkeresettebb náci bűnössé. A Dr. Halálként emlegetett szadista orvost a francia hatóságok körülbelül száznegyvenezer ember haláltáborokba küldéséért ítélték halálra távollétében. Feltehetően Kairóban élt álnéven, ahol valószínűleg 1992-ben hunyt el.
Alois Brunner, Adolf Eichmann egyik főtisztje Szíriában élt sokáig, ám az ottani rezsim elutasított minden, a kiadatására irányuló erőfeszítést.
Népirtás, haláltáborok
A második világháború előtt és alatt a hitleristák 5,5-6 millió embert – köztük legalább egymillió gyereket – öltek meg zsidósága miatt. Ezt a rémtettet nevezték el történészek a tűzáldozatot jelentő ógörög szó nyomán holokausztnak. Az áldozatok közül a legtöbben, mintegy 3,7 millióan haláltáborokban pusztultak el. Körülbelül 1,5 millió zsidót öltek meg a szovjet területeken működő SS-halálbrigádok, míg nagyjából félmillió ember halálozott el a háborús kegyetlenkedések miatt. A koncentrációs táborok áldozatai között a náci rendszer által ellenségnek tartott más csoportok tagjai, illetve a rendszer politikai ellenfelei is ott voltak.
A Csatáry-dosszié
Néhány évvel ezelőtt egy ma már 97 éves magyar férfi került a Simon Wiesenthal Központ legkeresettebb náci háborús bűnösöket felsoroló tízes listájának élére. Csatáry László a második világháború idején Kassán volt rendőrparancsnok, és a központ szerint 1944 tavaszán kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában.
