Egy esküvő a résztvevőknek mindig emlékezetes marad, de a kalocsai „álomesküvőre” sokáig fognak emlékezni a városban. Pedig nem világraszóló lakodalom volt: csupán Krisztina és Mihály, a solti rendőrőrs két nyomozója – menyasszonyként és vőlegényként –, valamint két tanú vett rajta részt. – Délután érkeztek, majd egy közeli faluban kötötték meg a frigyet – mondta el a Borsnak a szálloda egyik alkalmazottja. A botránysorozat a visszaérkezés után, a vacsoránál kezdődött.
Folyamatosan elégedetlenkedtek: panaszkodtak, hogy kevés az ital, nem jó az étel, lassú a kiszolgálás. Miközben a személyzet szerint egyre többet ittak. – A pincérekbe is belekötöttek – mondta Simigh Dóra, a szálloda ügyvezető igazgatója. – Végül fizetés nélkül távoztak. Korábban vettek ugyan egy vouchert, de nem adták le, így nem tudjuk elszámolni a szolgáltatást – mondta az ügyvezető. – Ráadásul az épületben is kárt tettek, a vakolatot lerugdosták. Azokat az italokat, melyeket már nem tudtak meginni, kiöntötték.
Hajnali kettőkor a rendőrök és a szálloda is úgy érezte, hogy a másik fél túlment minden határon. A szálloda segítséget kért a városi kapitányságtól, a házaspár és a tanúk pedig autóval indultak ugyanoda, hogy feljelentsék a szállodát. A járőrök észlelték, hogy ittas az autót vezető nyomozó, ezért vérvételre vitték kollégájukat.
A solti rendőrőrsön hiába kerestük az ifjú párt, az ügyeletes azt mondta: napok óta nem látta őket. Nyíkos Tamás, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője pedig arra hivatkozva nem nyilatkozott, hogy a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség jár el az ügyben.
– A két rendőr ellen tett feljelentés eddig nem érkezett meg – mondta Gyugyi Csilla, a megyei főügyészség szóvivője. Ellenben az érintett rendőrök – a fiatal pár – által a Kalocsai Rendőrkapitánysággal szemben tett feljelentést már vizsgáljuk. Ők ugyanis a velük szembeni intézkedés miatt hivatali visszaélés bûntettében panaszolták be kapitányságot, valamint a szállodát is feljelentették.
Az 1950-es években kezdték el a konzervgyártók a biszfenol (BPA) nevű műanyag-, illetve műgyanta-összetevővel kezelni a dobozokat, amely tovább növelte az élelmiszerek szavatossági idejét. Az azóta eltelt hat évtizedben száznál is több tudományos munka hívta fel a figyelmet arra, hogy e vegyület szintetikus ösztrogénként működik – azaz hasonló reakciókat indít el a szervezetben, mint a fogamzásgátló tabletták. Egy, a New York Timesban közölt munka szerint, ha ez az anyag rendszeresen kerül a szervezetbe, az elhízáshoz, súlyos esetben rákos megbetegedéshez is vezethet. A vegyületet ma is használják.A modernnek nevezett társadalmakban mind többen használnak lakásukban, irodájukban – legalább alkalmanként – légfrissítőt, illatosító gyertyát, spray-t, potpourrit stb. Az aggály e termékekkel ugyanaz, mint a parfümökkel: természetes anyagokat gyakorlatilag nyomokban sem tartalmaznak. Otthonunk virág-, avagy óceánillatát – egyebek mellett – formaldehid, aeroszol hajtógáz, kőolaj-desztillátum, p-diklór-benzol, terpének, sztirol, ftalátok, hypo és ammónia biztosítja. A Natural Resources Defense Council nevű zöld szervezet szúrópróbaszerűen 14 különböző márkájú légfrissítőt tesztelt, s méréseik szerint 12 tartalmazott hormonkárosító vegyi anyagokat – olyanok is, amelyeket „teljesen természetes” címkével forgalmaztak.
A modern parfümök 95 százaléka szintetikus vegyi anyagokból, leggyakrabban kőolajpárlatból készül. Ennek magától értetődőn az az oka, hogy természetes alapanyagokból ipari mennyiségben előállítani méregdrága lenne. Az United States Environmental Protection Agency (Amerikai Környezetvédelmi Hivatal) megállapította: a parfümök többsége egészségre káros anyagokat – többi közt acetont, benzaldehidet, metilén-kloridot, kámfort, etanolt stb. – tartalmaz, melyek allergiát, központi idegrendszeri zavarokat, szédülést, hányingert, zavart beszédet, álmosságot, száj-, torok-, szem- és bőrirritációt okozhatnak, de károsíthatják a tüdőt és a vesét is.
A Food and Drug Administration (FDA) amerikai egészségügyi szervezet nemrégiben készült tanulmánya szerint mintegy 400 rúzs tartalmaz kisebb-nagyobb mennyiségű ólmot. A vizsgált márkák zömét Európában is forgalmazzák. Az ólom – védekeznek a gyártók – kis mennyiségben nem okoz egészségkárosodást. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy e nehézfém különösen veszélyes a fiatal lányokra, mert gátolhatja az agy egészséges fejlődését.
A körömlakkok összetétele inkább hasonlít autófestékre, semmint ápoló kozmetikumra. Toxikus trióját – ahogyan összetételét a Mother Nature Network szaklap nevezi – toluol (vagy metilbenzol), dibutil-ftalát (műanyagadalék) és formaldehid alkotja. A kutatók szerint e vegyülethármas összefüggésbe hozható az asztma és más légúti betegségek kialakulásával. Egy 25 márkára kiterjedő véletlenszerű vizsgálat pedig kimutatta, hogy számos olyan termék is tartalmazza ezeket az összetevőket, amelyek csomagolásán nincsenek föltüntetve.
Az 1950-es években kezdték el a konzervgyártók a biszfenol (BPA) nevű műanyag-, illetve műgyanta-összetevővel kezelni a dobozokat, amely tovább növelte az élelmiszerek szavatossági idejét. Az azóta eltelt hat évtizedben száznál is több tudományos munka hívta fel a figyelmet arra, hogy e vegyület szintetikus ösztrogénként működik – azaz hasonló reakciókat indít el a szervezetben, mint a fogamzásgátló tabletták. Egy, a New York Timesban közölt munka szerint, ha ez az anyag rendszeresen kerül a szervezetbe, az elhízáshoz, súlyos esetben rákos megbetegedéshez is vezethet. A vegyületet ma is használják.A modernnek nevezett társadalmakban mind többen használnak lakásukban, irodájukban – legalább alkalmanként – légfrissítőt, illatosító gyertyát, spray-t, potpourrit stb. Az aggály e termékekkel ugyanaz, mint a parfümökkel: természetes anyagokat gyakorlatilag nyomokban sem tartalmaznak. Otthonunk virág-, avagy óceánillatát – egyebek mellett – formaldehid, aeroszol hajtógáz, kőolaj-desztillátum, p-diklór-benzol, terpének, sztirol, ftalátok, hypo és ammónia biztosítja. A Natural Resources Defense Council nevű zöld szervezet szúrópróbaszerűen 14 különböző márkájú légfrissítőt tesztelt, s méréseik szerint 12 tartalmazott hormonkárosító vegyi anyagokat – olyanok is, amelyeket „teljesen természetes” címkével forgalmaztak.
A modern parfümök 95 százaléka szintetikus vegyi anyagokból, leggyakrabban kőolajpárlatból készül. Ennek magától értetődőn az az oka, hogy természetes alapanyagokból ipari mennyiségben előállítani méregdrága lenne. Az United States Environmental Protection Agency (Amerikai Környezetvédelmi Hivatal) megállapította: a parfümök többsége egészségre káros anyagokat – többi közt acetont, benzaldehidet, metilén-kloridot, kámfort, etanolt stb. – tartalmaz, melyek allergiát, központi idegrendszeri zavarokat, szédülést, hányingert, zavart beszédet, álmosságot, száj-, torok-, szem- és bőrirritációt okozhatnak, de károsíthatják a tüdőt és a vesét is.
A Food and Drug Administration (FDA) amerikai egészségügyi szervezet nemrégiben készült tanulmánya szerint mintegy 400 rúzs tartalmaz kisebb-nagyobb mennyiségű ólmot. A vizsgált márkák zömét Európában is forgalmazzák. Az ólom – védekeznek a gyártók – kis mennyiségben nem okoz egészségkárosodást. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy e nehézfém különösen veszélyes a fiatal lányokra, mert gátolhatja az agy egészséges fejlődését.
A körömlakkok összetétele inkább hasonlít autófestékre, semmint ápoló kozmetikumra. Toxikus trióját – ahogyan összetételét a Mother Nature Network szaklap nevezi – toluol (vagy metilbenzol), dibutil-ftalát (műanyagadalék) és formaldehid alkotja. A kutatók szerint e vegyülethármas összefüggésbe hozható az asztma és más légúti betegségek kialakulásával. Egy 25 márkára kiterjedő véletlenszerű vizsgálat pedig kimutatta, hogy számos olyan termék is tartalmazza ezeket az összetevőket, amelyek csomagolásán nincsenek föltüntetve.
Az 1950-es években kezdték el a konzervgyártók a biszfenol (BPA) nevű műanyag-, illetve műgyanta-összetevővel kezelni a dobozokat, amely tovább növelte az élelmiszerek szavatossági idejét. Az azóta eltelt hat évtizedben száznál is több tudományos munka hívta fel a figyelmet arra, hogy e vegyület szintetikus ösztrogénként működik – azaz hasonló reakciókat indít el a szervezetben, mint a fogamzásgátló tabletták. Egy, a New York Timesban közölt munka szerint, ha ez az anyag rendszeresen kerül a szervezetbe, az elhízáshoz, súlyos esetben rákos megbetegedéshez is vezethet. A vegyületet ma is használják.A modernnek nevezett társadalmakban mind többen használnak lakásukban, irodájukban – legalább alkalmanként – légfrissítőt, illatosító gyertyát, spray-t, potpourrit stb. Az aggály e termékekkel ugyanaz, mint a parfümökkel: természetes anyagokat gyakorlatilag nyomokban sem tartalmaznak. Otthonunk virág-, avagy óceánillatát – egyebek mellett – formaldehid, aeroszol hajtógáz, kőolaj-desztillátum, p-diklór-benzol, terpének, sztirol, ftalátok, hypo és ammónia biztosítja. A Natural Resources Defense Council nevű zöld szervezet szúrópróbaszerűen 14 különböző márkájú légfrissítőt tesztelt, s méréseik szerint 12 tartalmazott hormonkárosító vegyi anyagokat – olyanok is, amelyeket „teljesen természetes” címkével forgalmaztak.
A modern parfümök 95 százaléka szintetikus vegyi anyagokból, leggyakrabban kőolajpárlatból készül. Ennek magától értetődőn az az oka, hogy természetes alapanyagokból ipari mennyiségben előállítani méregdrága lenne. Az United States Environmental Protection Agency (Amerikai Környezetvédelmi Hivatal) megállapította: a parfümök többsége egészségre káros anyagokat – többi közt acetont, benzaldehidet, metilén-kloridot, kámfort, etanolt stb. – tartalmaz, melyek allergiát, központi idegrendszeri zavarokat, szédülést, hányingert, zavart beszédet, álmosságot, száj-, torok-, szem- és bőrirritációt okozhatnak, de károsíthatják a tüdőt és a vesét is.
A Food and Drug Administration (FDA) amerikai egészségügyi szervezet nemrégiben készült tanulmánya szerint mintegy 400 rúzs tartalmaz kisebb-nagyobb mennyiségű ólmot. A vizsgált márkák zömét Európában is forgalmazzák. Az ólom – védekeznek a gyártók – kis mennyiségben nem okoz egészségkárosodást. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy e nehézfém különösen veszélyes a fiatal lányokra, mert gátolhatja az agy egészséges fejlődését.
A körömlakkok összetétele inkább hasonlít autófestékre, semmint ápoló kozmetikumra. Toxikus trióját – ahogyan összetételét a Mother Nature Network szaklap nevezi – toluol (vagy metilbenzol), dibutil-ftalát (műanyagadalék) és formaldehid alkotja. A kutatók szerint e vegyülethármas összefüggésbe hozható az asztma és más légúti betegségek kialakulásával. Egy 25 márkára kiterjedő véletlenszerű vizsgálat pedig kimutatta, hogy számos olyan termék is tartalmazza ezeket az összetevőket, amelyek csomagolásán nincsenek föltüntetve.
Az 1950-es években kezdték el a konzervgyártók a biszfenol (BPA) nevű műanyag-, illetve műgyanta-összetevővel kezelni a dobozokat, amely tovább növelte az élelmiszerek szavatossági idejét. Az azóta eltelt hat évtizedben száznál is több tudományos munka hívta fel a figyelmet arra, hogy e vegyület szintetikus ösztrogénként működik – azaz hasonló reakciókat indít el a szervezetben, mint a fogamzásgátló tabletták. Egy, a New York Timesban közölt munka szerint, ha ez az anyag rendszeresen kerül a szervezetbe, az elhízáshoz, súlyos esetben rákos megbetegedéshez is vezethet. A vegyületet ma is használják.
