Bűncselekménynek számít, ha valaki sorsára hagyja veszélyes kedvencét, mint tették ezt Gabival, az aligátorteknőssel. Gabi gazdája két év börtönt is kaphat – ha megtalálják.
Azok az elszabadult vadállatok a legveszélyesebbek, amelyek jól bírják a helyi klímát. Ilyen a hétfőn a Galga-patakban Püspökhatvannál (Pest megye) talált aligátorteknős is, amelynek a sorsáról tegnap beszámoltunk.
– Akár ötvenkilósra is megnő, és egy úszó ember hasát is képes feltépni – mondja Somlai Tibor, a nagyecsedi vadállatmenhely vezetője. – Öt éve Debrecenben egy pincéhez hívtak, ahol egy zöld kígyó rejtőzködött. Bambuszvipera volt másfél centis méregfogakkal. Pitont már többször is befogtam Budapesten és Veszprémben. Ezeket a lustaságuk miatt nem őrzik annyira, ezért gyakrabban megszöknek. Tavaly a nyíregyházi postán megsérült egy Pesten feladott levél, kiderült, hogy egy skorpiópár volt benne. Mosómedvével is elég gyakran találkozunk. Ezeket korábban harmincezer forint körüli áron kínálták, ma már kereskedésben nem forgalmazhatók.
Kiskorukban nagyon aranyosak, de ivaréretten megvadulnak és harapnak. Nemrégiben az orrom előtt ütöttek el egy bocsot, ami bizonyítja, hogy szaporodnak a szabadba kidobott példányok – állítja a szakember. – A legveszélyesebbek azonban a befogadott őzek. Ők okozzák a legtöbb halálos balesetet, főleg a nőkre veszélyesek.
Budai Tamás állatbefogót sokszor maguk a gazdák hívják.
– Három éve a József Attila lakótelepre egy elszabadult aranysakálhoz hívtak. Viszonylag könnyen elfoghattuk volna, de megijedt egy kutyától, ami megnehezítette a dolgunkat. Két éve Budakalászon napokig kerestünk egy mosómedvét, végül édes lekvárral becsalogattuk a csapdába. Az előbbi 15, az utóbbi 30 ezer forintjába került a gazdának. Az elszabadult lakótelepi kígyók vagy siklók a csöveken keresztül mászkálnak, előbb vagy utóbb éhen pusztulnak, ha nem találjuk meg őket.
Büntetendő cselekmény a veszélyes állat kihajítása.
– Két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető az, aki az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi – idézi a jogszabályt dr. Bátki Pál ügyvéd. – Ugyanakkor nagyon nehéz bizonyítani, hogy a veszélyes állatot kitették, és nem elszökött. A nyomozást segítheti, hogy a jegyzőnek nyilvántartást kell vezetnie a településen tartott veszélyes állatokról.
A gazda ellen polgári per is indulhat, ha a veszélyes állat megsebesít valakit, vagy kárt okoz.
