Két hónap híján 14 éves volt D. Máté, amikor bűntársával megkínozta, majd megölte a 11 éves Kocsis Franciskát. A törvények kizárták Máté büntethetőségét, a Btk. hétfőn elfogadott módosítása után azonban a fiú hosszú évekre intézetbe kerülne.
2013. július 1-jén lép hatályba az új törvény, amely egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és bevezeti az elzárást, mint büntetést. Az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, a tizenkettedik évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek ezután, ha képesek belátni tettük következményeit. A 12 és 14 év közöttieknél legsúlyosabb büntetésként egytől négy évig tartó javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság.
Vitatkoznak a pszichológusok
Egy ilyen büntetés vajon mennyire szolgálja a társadalom céljait? Milyen hatásokat gyakorol egy kiskamaszra az elzárás, milyen ember válik belőle, mire visszatérhet a szabad életbe? A gyermeki lélekkel foglalkozó szakemberek is vitatkoznak e kérdéseken. Baky Ildikó gyermekpszichológus szerint 14 éves koráig egy gyermek nem éri el a morális és erkölcsi fejlettség azon fokát, amikor bizonyosan tudatában lehet minden cselekedete súlyának és következményének.
– Ráadásul, ha olyan környezetbe kerül, ahol agresszivitást lát, akkor a viselkedésformát valószínűleg átveszi, és ismételni fogja. Márpedig azt mindenki tudja, hogy egy nevelőintézetben hasonló törvények uralkodnak, mint a börtönökben – vélekedett Baky Ildikó. Kolléganője, dr. Duró Zsuzsa azonban épp ellenkezőleg látja. – Manapság a gyerekek korábban érnek, 12 éves korukra igenis képesek felmérni a tetteik erkölcsi súlyát – állítja a szakember. – Másfelől a nevelőintézetekben dolgozó szakemberek talán helyes irányba tudják terelni a rájuk bízott bűnelkövetőket, hiszen ebben az életkorban a gyerekek személyisége még jobban fejleszthető, célokat lehet felkínálni nekik, s a helyes irányba megindítani őket.
Nincsenek felkészült szakembereink?
Az UNICEF Magyar Bizottsága szerint az új törvény ellentétes az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglaltakkal. A szervezet több pontba szedve sorolta fel tiltakozásának okát. Úgy vélik: Magyarországon az igazságszolgáltatás, a büntetés-végrehajtás rendszere és a szakemberképzés nem felkészült arra, hogy a büntetendő cselekményt elkövetett gyermekek megfelelő ellátásban részesüljenek. Szerintük a bűnösség kimondása megbélyegzi a gyermeket, és hátrányba hozza az oktatási rendszerben és később a munkaerőpiacon. Közleményükben kifejtik, hogy egy 12 éves gyermek biológiai, testi, szellemi, lelki fejlődése még folyamatban van. Vitathatatlan orvostudományi tény, hogy az agy csak az ember húszéves kora körül éri el a teljes fejlettséget.
Európában a skótok a legszigorúbbak
Európában jelenleg Skóciában a legalacsonyabb a büntethetőségi korhatár, náluk a gyerekek 8 éves kortól számíthatnak büntetésre. A legengedékenyebb európaiak a máltaiak és a törökök, náluk egyaránt csak a 18 éven felüliek büntethetőek.
Amerikában különleges módon kezelik a bűnöző gyerekeket: kortól függetlenül egy speciális testület foglalkozik ügyükkel, amely megvizsgálja a körülményeiket, szociális és társadalmi helyzetüket, majd ezt követően dönt arról, hogy kiskorúként vagy nagykorúként kezelje-e. Kirívó eset volt a pennsylvaniai Jordan Brown esete, aki 12 évesen lelőtte édesapja terhes menyasszonyát. A gyereknek kettős gyilkosságért kellett felelnie, a bíróság egyedülállóan kemény döntést hozott: a 12 éves fiút felnőttként kezelte, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.
Brutális tinédzserek
2011 decemberében a bócsai gyermekotthon két lakója – egy 17 és egy 13 éves fiú – vaslapáttal ütötte le, majd többször fejbe rúgta az intézet egyik nevelőjét. A férfit válságos állapotban vitték kórházba, életét végül sikerült megmenteni. A 17 éves gyerek valószínűleg hosszú időre rács mögé kerül – őt életveszélyt okozó testi sértéssel vádolják. A 13 éves kamasz nem büntethető, őt átadták az illetékes gyámhivatalnak.
Minden idők egyik legkegyetlenebb gyermekgyilkosságát is egy kiskamasz és társa követte el. A 11 éves Kocsis Franciskát 2000. május 4-én ölték meg, de a rendőrség két hétig kereste, mielőtt agyonkínzott holttestére ráakadtak a XVIII. kerületi erdőben. A kislányt zsinórral fojtották meg, előtte megverték, és egy nuncsakuval megbecstelenítették. Mint kiderült: a kislányt a 13 éves D. Máté és a 14. életévét már betöltött M. Viktória ölte meg. A lány kilenc évet kapott.
A gyilkosság elkövetésekor D. Máté két hónap híján nem töltötte be 14. életévét, ellene semmiféle eljárást nem lehetett indítani, tiszta lappal folytathatta életét. Ezzel persze sokan – köztük az áldozat édesapja – nem értettek egyet. – Ez a jog. Erre csak azt mondhatjuk: tessék a parlamenthez fordulni – mondta a Fővárosi Bíróság akkori szóvivője, Sándor Zsuzsa bíró.
