2013. július 1-jén lép hatályba az új törvény, amely egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és bevezeti az elzárást, mint büntetést. Az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, a tizenkettedik évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek ezután, ha képesek belátni tettük következményeit. A 12 és 14 év közöttieknél legsúlyosabb büntetésként egytől négy évig tartó javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság.
Vitatkoznak a pszichológusok
Egy ilyen büntetés vajon mennyire szolgálja a társadalom céljait? Milyen hatásokat gyakorol egy kiskamaszra az elzárás, milyen ember válik belőle, mire visszatérhet a szabad életbe? A gyermeki lélekkel foglalkozó szakemberek is vitatkoznak e kérdéseken. Baky Ildikó gyermekpszichológus szerint 14 éves koráig egy gyermek nem éri el a morális és erkölcsi fejlettség azon fokát, amikor bizonyosan tudatában lehet minden cselekedete súlyának és következményének.
– Ráadásul, ha olyan környezetbe kerül, ahol agresszivitást lát, akkor a viselkedésformát valószínűleg átveszi, és ismételni fogja. Márpedig azt mindenki tudja, hogy egy nevelőintézetben hasonló törvények uralkodnak, mint a börtönökben – vélekedett Baky Ildikó. Kolléganője, dr. Duró Zsuzsa azonban épp ellenkezőleg látja. – Manapság a gyerekek korábban érnek, 12 éves korukra igenis képesek felmérni a tetteik erkölcsi súlyát – állítja a szakember. – Másfelől a nevelőintézetekben dolgozó szakemberek talán helyes irányba tudják terelni a rájuk bízott bűnelkövetőket, hiszen ebben az életkorban a gyerekek személyisége még jobban fejleszthető, célokat lehet felkínálni nekik, s a helyes irányba megindítani őket.
Nincsenek felkészült szakembereink?
Az UNICEF Magyar Bizottsága szerint az új törvény ellentétes az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglaltakkal. A szervezet több pontba szedve sorolta fel tiltakozásának okát. Úgy vélik: Magyarországon az igazságszolgáltatás, a büntetés-végrehajtás rendszere és a szakemberképzés nem felkészült arra, hogy a büntetendő cselekményt elkövetett gyermekek megfelelő ellátásban részesüljenek. Szerintük a bűnösség kimondása megbélyegzi a gyermeket, és hátrányba hozza az oktatási rendszerben és később a munkaerőpiacon. Közleményükben kifejtik, hogy egy 12 éves gyermek biológiai, testi, szellemi, lelki fejlődése még folyamatban van. Vitathatatlan orvostudományi tény, hogy az agy csak az ember húszéves kora körül éri el a teljes fejlettséget.
Európában a skótok a legszigorúbbak
Európában jelenleg Skóciában a legalacsonyabb a büntethetőségi korhatár, náluk a gyerekek 8 éves kortól számíthatnak büntetésre. A legengedékenyebb európaiak a máltaiak és a törökök, náluk egyaránt csak a 18 éven felüliek büntethetőek.
Amerikában különleges módon kezelik a bűnöző gyerekeket: kortól függetlenül egy speciális testület foglalkozik ügyükkel, amely megvizsgálja a körülményeiket, szociális és társadalmi helyzetüket, majd ezt követően dönt arról, hogy kiskorúként vagy nagykorúként kezelje-e. Kirívó eset volt a pennsylvaniai Jordan Brown esete, aki 12 évesen lelőtte édesapja terhes menyasszonyát. A gyereknek kettős gyilkosságért kellett felelnie, a bíróság egyedülállóan kemény döntést hozott: a 12 éves fiút felnőttként kezelte, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.
Brutális tinédzserek
2011 decemberében a bócsai gyermekotthon két lakója – egy 17 és egy 13 éves fiú – vaslapáttal ütötte le, majd többször fejbe rúgta az intézet egyik nevelőjét. A férfit válságos állapotban vitték kórházba, életét végül sikerült megmenteni. A 17 éves gyerek valószínűleg hosszú időre rács mögé kerül – őt életveszélyt okozó testi sértéssel vádolják. A 13 éves kamasz nem büntethető, őt átadták az illetékes gyámhivatalnak.
Minden idők egyik legkegyetlenebb gyermekgyilkosságát is egy kiskamasz és társa követte el. A 11 éves Kocsis Franciskát 2000. május 4-én ölték meg, de a rendőrség két hétig kereste, mielőtt agyonkínzott holttestére ráakadtak a XVIII. kerületi erdőben. A kislányt zsinórral fojtották meg, előtte megverték, és egy nuncsakuval megbecstelenítették. Mint kiderült: a kislányt a 13 éves D. Máté és a 14. életévét már betöltött M. Viktória ölte meg. A lány kilenc évet kapott.
A gyilkosság elkövetésekor D. Máté két hónap híján nem töltötte be 14. életévét, ellene semmiféle eljárást nem lehetett indítani, tiszta lappal folytathatta életét. Ezzel persze sokan – köztük az áldozat édesapja – nem értettek egyet. – Ez a jog. Erre csak azt mondhatjuk: tessék a parlamenthez fordulni – mondta a Fővárosi Bíróság akkori szóvivője, Sándor Zsuzsa bíró.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.