Egy tudóscsoport úgy véli, pár évtizeden belül kiszáradhat a Balaton. A klímaváltozás, a szélsőséges időjárás, a lebetonozott partok és a víz leengedése évről évre csökkenti a tó vízszintjét.
Az idei év alacsony vízállása sokakat megijesztett, de most Nováky Béla klímakutató, az európai tavak Eurolakes szervezete és más szakmai csoportok készítettek előrejelzést. Ez arra figyelmeztet, hogy pár évtizeden belül akár ki is száradhat a Balaton. Az utóbbi évek szélsőséges időjárása nem segített. Előrejelzések szerint 2012 sem ígérkezik csapadékosnak. – A csapadékmennyiség és a tó vízszintje szorosan összefügg – magyarázza a Borsnak dr. Lázár János, a Balatoni Szövetség titkára. – Az előző év ugyan szárazabb volt, és az idei nyárra is hasonlókat jósolnak, de a természet kiszámíthatatlan, így nem törvényszerű, hogy a tó kiszárad, hiszen jöhetnek csapadékos idők is. Jósolni nem tudunk, egyelőre azonban bizonyos, hogy minden csapadékot, tározókban található vizet meg kell becsülni és össze kellene gyűjteni, majd a Balatonba vezetni. Javasoljuk azt is, hogy emeljük meg a tó vízszintjét. A szabályzat a 110 centit írja elő, a javaslat szerint viszont 120-130-ra kellene emelni. Rengeteg víz megy pocsékba azzal, hogy 110 centi fölött leengedik. Ha jön egy szárazabb idő, bajba kerülhet a tó. Persze ezt komolyan át kell gondolni, hiszen a mélyen fekvő települések a déli parton veszélybe kerülnének magasabb vízszint mellett. Tározókat és vízgyűjtőket mindenképpen ki kellene alakítani, jelenleg a part menti iszap mennyisége is nagyobb, mint kellene – szögezte le a titkár.
Változhat a hozzáállás
A Balatoni Szövetkezet keszthelyi ülésén Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság balatoni szakaszmérnöke elmondta, a Balatont már régen is rövid életű tónak vélték. – A hidrológusok és a geológusok eleve nem jósoltak túl nagy jövőt a tónak. Természetes módon fog kiapadni, de nem muszáj ezt a folyamatot felgyorsítanunk – mondta a szakember a sonline.hu tudósítása szerint.
A mérnök úgy véli, menthető lenne a tó, ha megváltozna a vízhez való hozzáállás. – Az alapvető gond, hogy annyiféle célra akarjuk használni a Balatont, amennyire élő tavat lehetetlen. Kilenc hónapon át természetvédelmi területként tekintünk rá, az idegenforgalmi szezon három hónapja alatt azonban ne legyen sem iszap, se nád, se haltetem, se madár, se béka, se szúnyog. A vízszint álljon meg 100-110 centin. A kétfajta igényt egyazon tavon nem lehet kielégíteni. Nem valók a Balatonra a négyszáz vitorlást befogadó kikötők, a hatalmas tengeri jachtok. Korlátokat kéne szabni. El kellene dönteni, hogy mit akarunk a Balatonnál. Beépítést és szállodakomplexumokat? Vagy Európa egyetlen természetes állapotban megmaradt, nagy kiterjedésű, sekély vizű tavaként akarunk tekinteni rá?
Nincs pénz kotrásra
A változtatásokra egyre nagyobb szükség van, hiszen 2007-ben kritikusan alacsony volt a vízszint. Ekkor a lidók és hosszú, száraz szakaszok alakultak ki a vízben, a vízibicikli- és csónakkölcsönzők szárazon álltak, több tíz métert kellett begyalogolni a bokáig érő vízig. Egyszer azonban ténylegesen a kiszáradás szélén táncolt a tó: a kőkorszak végén, a nagy klímaváltozás idején egy lépés választotta el a kiszáradástól. 1863 óta szabályozzák a vízszintet, ekkor építették meg a máig működő Sió-zsilipet. A szakemberek viszont éppen ebben látják a legnagyobb problémát. – 1863-ig volt természetes vízjárású a tó, de amikor elkészült a zsilip, utána is volt 180 centis vízszint, mert nem volt beépítve a part, akadtak berkek. A tömegturizmus kialakulásáig senki nem gondolt arra, hogy hová vezet ez. Az egyetlen szabályozási mód maradt a zsilip, amivel csak leereszteni lehet, feltölteni nem – utalt a sokszor ijesztően alacsony vízszintre Pécseli. A szakember ezért egyre sürgetőbbnek találja a Balaton medrén kialakított tározók építését, mivel a tavalyi évben az átlagcsapadéknak csak az ötven százaléka esett, idén pedig csupán harminc.
Dr. Lázár János szerint az iszapkotrás is fontos lenne. – A kotrás jót tesz, a meglévő iszap mennyiségét csökkenteni lehetne. Ezt a folyamatot azonban a hajósok szervezik és tervezik, ugyanis az önkormányzatoknak nincsen olyan anyagi hátterük, amellyel ezt biztosíthatnák. Rengeteg part be van építve, ami vízcsökkentő hatású. Ahol nem fontos, ott a mérnököknek meg lehetne fontolniuk a betonozás lebontását.
