Rossz irányba fordult Európa sorsa a vasárnapi francia és görög választások miatt. A helyiek kíméletlen véleményt mondtak az eddigi rendszerekről. Az euró már elindult a lejtőn.
Káosz. Nagyjából ezzel a szóval lehetne jellemezni azt, mi vár most Európára azután, hogy a kontinensen két, az unió jövője szempontjából rendkívül fontos választást is tartottak. Franciaországban és Görögországban is véleményt mondtak az eddigi kormányokról.
Az eredmény ismert: Francois Hollande elverte az eurózónáért küzdő Nicolas Sarkozyt, míg Görögországban a két nagy párt, a jobboldali Új Demokrácia és a baloldali PASZOK elbukta eddigi többségét. Még koalícióra lépve sem tudnának kormányt alakítani. A kispártok taroltak, így a második helyezett szélsőbaloldali, megszorítás ellenes Radikális Baloldali Szövetség lehetséges kormánypárttá lépett elő.
Hogy mi lesz Görögország sorsa, azt senki nem tudja. A görög elnök ugyan sorban felkéri az első három helyezettet, akiknek 3-3 napjuk lesz koalíciót alkotni, ám erre szinte semmi esély. Így a legvalószínűbb egy júniusi új választás. Ez viszont komoly gondot jelenthet a világgazdaságban. Az euró tegnap több havi mélypontjára süllyedt a dollárral szemben.
Oda Európa egyik legfontosabb szövetsége is, az Angela Merkel–Nicolas Sarkozy tandem. A csak Merkozynek csúfolt párosnak köszönhető Görögország megmentése és az eurózóna életben tartása. Bár sokan szidják őket a megszorítások miatt – Sarkozynél ez szerepet is játszott a bukásban – feltehetően nagyobb bajban lenne Európa, ha ezeket nem lépték volna meg.
Kérdés, hogy Hollande menynyire tud majd együttműködni Merkellel, az viszont biztos, hogy megválasztói a megszorítások befejezését várják tőle. Erre maga Hollande is hajlik.
