Perek sora indulhat a bankok ellen, miután a devizahiteles Kásler Árpád jogerősen pert nyert a legnagyobb lakossági bankkal szemben. A férfi azt mondta: nem csak csatát, háborút is nyerni akar.
Reményt adhat volt és jelenlegi devizahiteleseknek is Kásler Árpád és neje. A házaspár négy év küzdelem után tegnap jogerősen pert nyert az OTP Bankkal szemben. A Szegedi Ítélőtábla másodfokon megerősítette: tisztességtelen, hogy a bank vételi árfolyamon folyósította a hitelt, majd a törlesztést eladási árfolyamon számolta, hiszen tényleges deviza-adás-vétel nem történt. A jogerős döntés visszamenőlegesen érvényes, így a bank köteles visszatéríteni az adósnak a különbözetet.
– Becslésem szerint 300-500 ezer forint körüli összeget kapunk a banktól, ekkora különbség gyűlt össze az évek alatt. Ha viszont nem születik meg ez a döntés, a tizenöt évre felvett hitelünk esetében a veszteségünk milliós nagyságúra rúgott volna – mondta el a Borsnak Kásler Árpád, aki svájci frankban kapott hitelt. Ő a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke, így sokakat ismer, akik hasonló cipőben járnak. Eddig legalább százötvenen indítottak hasonló pert. Arra a kérdésünkre, mit tanácsol az érintetteknek, Kásler azt mondta: – Mielőtt perre mennének, várjanak egy kicsit, mert elképzelhető, hogy a bankok maguktól megoldást ajánlanak. Ha ez megtörténik, legyenek óvatosak, ne hagyják, hogy a pénzintézetek jóváírják a különbözetet a tőketartozásból, inkább utaltassák ki maguknak a pénzt, amit közvetlenül a családjukra fordíthatnak.
A szegedi ítélet persze nem jelenti azt, hogy automatikusan minden hitelesnek visszajár a pénz, ha a bank hasonló árfolyammegoldást alkalmazott vele szemben. Kártérítési igényét mindenkinek külön kell jeleznie és érvényesítenie, és elvben még az is előfordulhat, hogy egy másik bíróság más döntést hoz. Kásler szerint az sem kizárt, hogy jogszabállyal rendezik a kérdést, mert 700-800 ezer devizahiteles lakás-, és közel ugyanennyi autótulajdonos rohamától megbénulna az igazságszolgáltatás. Kásler perében nem az egyéves fogyasztói elévülési időt vette alapul a bíróság, évekre visszamenőleg vizsgálták az ügyét, ami azt jelenti, hogy olyanok is visszaperelhetik az árfolyam-különbözetet, akik már kifizették a hitelüket.
– Hittem a győzelemben. Ez jelentős csata volt, de a háborút is meg akarom nyerni – mondja Árpád, és most a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) pereli be. – Ennek az állami szervnek lett volna a feladata, hogy engem és sok százezer érintettet megvédjen a bankok visszás eljárásától. Ők ezt nem tették meg, nekem kellett kiállnom a saját igazamért. Ezért felelniük kell! – mondja Kásler, aki a kaslerarpad.hu honlapon ad tanácsot a hiteleseknek.
Az ügyben a Bors több kérdést is feltett az OTP Banknak. Hány ügyfelüknél történhetett hasonló, eltérő árfolyamú hiteltörlesztés és -folyósítás? Tervezik-e, hogy ezek után az érintetteknél automatikusan jóváírják a különbözetet? Gáspár Bence, az OTP Bank kommunikációs osztályvezetője türelmünket kérte a válaszokkal kapcsolatban. „Felhívom ugyanakkor a figyelmét, hogy Kásler Árpád csupán egy témában nyert másodfokon, a bíróság a kezelési költség devizában való elszámolását indokoltnak ítélte, az ezzel kapcsolatos panaszt elutasította. A teljes képhez hozzátartozik továbbá, hogy a per számos különböző témában indult, ezek közül kettő kivételével mindegyiket elutasította a bíróság első fokon, másodfokon pedig egy további kifogás bizonyult jogtalannak.”
Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzője szerint a jogerős bírósági ítélet után hatalmas összeg lehet a tét.
– Egy egyszerű példán szemléltetve a bíróság azt a gyakorlatot minősítette törvénytelennek, hogy százforintos árfolyamnál a bank 99 forintos vételi árfolyamon adott hitelt, törleszteni viszont már 101 forintos eladási árfolyamon kellett – mondja lapunknak Kopik, aki szerint elég nagy csapás lenne a bankokra, ha az összes devizahiteles perelne. – Ha ezt a kétszázalékos árfolyamkülönbséget nézzük, akkor ezermilliárdonként 20 milliárdot kéne a bankoknak visszafizetniük a devizahiteles ügyfeleknek.
A jogszabályok szerint 2010 decembere óta a bankok legfeljebb középárfolyammal számolhatnak, de a bíróság most azt mondta ki, hogy azzal az árfolyammal kell számolni, amelyiken a hitelt folyósították, mégpedig visszamenőleges hatállyal.
Arra a kérdésünkre, hogy a kormány foglalkozik-e a kérdéssel a várható tömeges perekre való tekintettel, Hajdu Petra főosztályvezető, a kormányszóvivő sajtófőnöke annyit mondott: amíg nem ismerik az ítélet szövegét, addig nem foglalkoznak a témával, az legközelebb a szerdai kormányülésen kerülhet szóba.
