Akár világszenzáció is lehetne, ám egyelőre inkább utópiának tűnik az ötlet, miszerint az Országház hőellátását geotermikus forrásból biztosítsák. Az ötlet mindenesetre kipattant, és ennek kapcsán körbenéztünk, hol jelenthet valóságos alternatívát a megújuló hőszolgáltatás Magyarországon.
Európa legzöldebb városa
A svédországi Vaxjö önmagát Európa legzöldebb városának tartja, és nem véletlenül. A nyolcvanezres településen 2015-ig teljesen megszűntetik a fosszilis eredetű energiabetáplálást, a hőtermelés nagy részét geotermikus forrásból, biomassza erőművekből; az áramellátást saját szemetük elégetésével, szélenergiából, valamint napkollektorokból nyerik, míg a tömegközlekedési eszközöket bio-etanollal hajtják majd – jelezve, hogy valóban létezik „zöld jövő”.
Európa-rekorder volt az Országház
Különös módon az Országház már megszületése pillanatában rekorder lett, hiszen ez Európa első légkondicionált középülete! Nyáron hetente 10 tonna jég hűtötte a levegőt, amelyet a tér alatti két óriás aknából egy csőrendszeren szállította a termekbe. Csupán az 1990-es években szereltek elektronikus légkondicionálást az épületbe. Természetesen nemcsak a hűtés, de a fűtés is a „szomszédból érkezett, és érkezik mind a mai napig, mert a tervezők nem akarták kéményekkel elcsúfítani az „ország házát”. Rossznyelvek szerint azonban az ok jóval prózaibb: a képviselők és miniszterek jobbnak tartották, ha a nép nem tudja, mikor van „otthon” a gazda.
A svédországi Vaxjö önmagát Európa legzöldebb városának tartja, és nem véletlenül. A nyolcvanezres településen 2015-ig teljesen megszűntetik a fosszilis eredetű energiabetáplálást, a hőtermelés nagy részét geotermikus forrásból, biomassza erőművekből; az áramellátást saját szemetük elégetésével, szélenergiából, valamint napkollektorokból nyerik, míg a tömegközlekedési eszközöket bio-etanollal hajtják majd – jelezve, hogy valóban létezik „zöld jövő”.
Európa-rekorder volt az Országház
Különös módon az Országház már megszületése pillanatában rekorder lett, hiszen ez Európa első légkondicionált középülete! Nyáron hetente 10 tonna jég hűtötte a levegőt, amelyet a tér alatti két óriás aknából egy csőrendszeren szállította a termekbe. Csupán az 1990-es években szereltek elektronikus légkondicionálást az épületbe. Természetesen nemcsak a hűtés, de a fűtés is a „szomszédból érkezett, és érkezik mind a mai napig, mert a tervezők nem akarták kéményekkel elcsúfítani az „ország házát”. Rossznyelvek szerint azonban az ok jóval prózaibb: a képviselők és miniszterek jobbnak tartották, ha a nép nem tudja, mikor van „otthon” a gazda.
Élen járnak a németek
Négyszeres hőenergia
Mint a fridzsider
HAR-TAM
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
