Az inkák precízen műtöttek
A koponyalékelést Dél-Amerikában már i.e. 400 körül végezték, de a beavatkozás a világ más tájain is ismert volt. A trepanáció igen elterjedt beavatkozás volt az inkáknál, sebészeik gondosan elkerülték azokat a területeket is, ahol a beavatkozás agysérülést, vérzést vagy fertőzést okozhatott volna. Az inka gyógyítók kiválóan ismerték a növényeket, amelyeket fájdalomcsillapításra és a seb fertőtlenítésére használtak. A legrégibb koponyaleleteken nincs jele a csont gyógyulásának, ami azt jelenti, hogy a páciensek nem élték túl a beavatkozást. Idővel a módszerek egyre tökéletesebbé váltak, és i. sz. 1400 körül már a betegek 90 százaléka meggyógyult.
Erdélyi Péter