Semmi kétségem afelől, hogy a nép bölcs vezetőit csöppet sem érdekli, ha az alant szorgoskodó hangyaseregből kidől egy-egy dolgozó. Úgy is mondhatjuk, hogy kinyiffan, másvilágra taszajtja a túlhajszoltság, a kimerültség, esetleg a nincstelenség, vagy a kétségbeesés sarkallja valamilyen végzetes tettre. Mondom, szerintem az efféle személyes tragédia nem hatja meg igazán a politikust, pláne, hogy nyakunkon a gazdasági válság, s a háború ugyebár áldozatokkal jár, például aki nem tudja fenntartani a lakását, az költözzön kisebbe.