Mindenki az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH) fikázza, ugyanis egy dizájnpályázatot úgy hirdetett meg, hogy abból az idősebbeket – idősebbeket? Haha, a 35 felettieket! – kizárta.
A hatóság maga (is) azt a megkülönböztetést tekinti jogellenesnek, ahol annak nincs ésszerű indoka. Az EBH-t szidalmazók – finoman ugyan, de ezt teszi Gulyás Gergely, a parlament emberi jogi bizottságának elnöke is – szerint egyértelmű, hogy saját elveivel megy szembe a hivatal.
Szerintem viszont elfogadhatónak látszik (látszik, azaz vagy az, vagy nem az) az EBH védekezése, hogy ez a pályázat egy több éven átívelő sorozat része, s minden korosztályt külön megszólítanak. Ha így van, szerintem minden oké. Egyébként meg az „ésszerű indok” egy olyan gumiszabály, ami tetszés szerint tágítható.
Mondok egy példát: ha a Télapó hoz nekünk édességet, a feleségem szerint az lenne rendben, ha azon fele-fele arányban osztoznánk. Szerintem viszont – utalva ezzel csokifüggőségemre – ez csak akkor lenne igazságos, ha az intimbetétekből is ötven százalék lenne a jussom. Szóval ami önmagában ésszerű indoknak látszik, az egy tágabb összefüggésbe helyezve már igazságtalan és fordítva.
Igazságos az, hogy a nőket előreengedjük az ajtóban, és a buszon átadjuk az ülőhelyet? Nem. És az igazságos, hogy hiába dolgoznak ők is a munkahelyükön, az otthoni robotból mégis több jut rájuk? Nem. A kettő együtt (talán) igazságos. Nos, azt hiszem, ha az EBH is így gondolkodik, akkor lehet, hogy igaza van, ha meg így is cselekszik, akkor szinte biztosan. Ha nem, süljön ki a szemük miatta!
És még egy megjegyzés: ha 2014-ben az lesz a legnagyobb gondom, hogy 52 évesen miért nem indulhatok az EBH dizájnpályázatán, akkor szilveszterkor majd elégedetten mondhatom: piszok jó évem volt.
(Cikkünket itt olvashatják)
