Egy csöppnyi Riviéra a Szabadság téren: Az Adria-palota története

Ha jól ismerjük a magyar történelmet, akkor már talán sejthetjük is a választ. A Budapesten igazán különlegesnek számító Adria-palota - már a nevétől is szinte érezzzük a sós tengeri levegő illatát -, abból az időszakból származik, amikor hazánk tengeri hatalomnak számított. A Szabadság tér 16. szám alatt álló, négyemeletes, historizáló (neobarokk) stílusú épületet a Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság húzta fel 1900 és 1902 között.

Ez a 1881-1920 között létező vállalat a palota építésének idején, bő tíz éven keresztül nyereségesen működött. A több mint harminc hajóból álló, a mai horvátországi Rijeka, akkori nevén Fiume városában állomásozó flottája Angliába és Brazíliába is szállított árukat, Amerikába pedig kivándorlókat.

Sőt, Fiuméből indult a Titanic 750 utasát megmentő Carpathia hajó is - olvasható Kordos Szabolcs Egy város titkai című könyvében, amelyben sok ehhez hasonló szórakoztató érdekességeket tudhatunk meg Budapest épületeiről.

Az állam akkoriban nem sajnálta a pénzt a magyar tengeri kereskedelmi ambíciók megvalósítására, a cél pedig a konkurens Trieszt kikötőjének lenyomása volt. Hogy a pénz nem számított, az jól látszik a vállalat székházának szánt Adria-palotán is.

A részvénytársaság a mai Szabó Ervin könyvtárnak helyet adó Wenckheim Frigyes palota tervezőjét, Meinig Artúrt bízta meg az épület tervezésével. A félemeleten kaptak helyet a vállalat irodái, a földszinten üzletek, a felsőbb emeleteken pedig bérbe adható lakások biztosították a fenntartáshoz szükséges bevételt.

Ahogy az egy tengerészpalotához illik, Meinig Artúr a tengerhez és a hajózáshoz kötődő szobrászati díszekkel látta el az épület homlokzatát. A főbejárat fölött hajókötelekből, láncokból és vasmacskákból álló dekoráció látható, a Jungfer Gyula által tervezett kapu kovácsoltvas rácsán pedig reneszánsz delfinábrázolásokra emlékeztető figurák jelennek meg. Az első emeleti sarokerkélyeket hajóorrok tartják, az őket körülvevő evezők és hajókötelek mellett ismét megjelennek a delfinek.

Az oromzatban hasonló hajóorrot láthatunk, ezt azonban az evezők és kötelek mellett hullámok és voluták is körülveszik, fölötte pedig az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. címere díszeleg. A homlokzatokon több helyen megfigyelhetünk kagyló- és szigonymotívumokat, a főhomlokzaton pedig emberalakok testesítik meg a földrészeket, Európát, Afrikát, Ázsiát és Amerikát.

Az épület belső terei ugyanolyan impozánsak, mint a főhomlokzat. A díszlépcsőház eleganciáját márványburkolata és gipszstukkós díszítése mellett az első emeleti, tengeri mitológiai jeleneteket ábrázoló mennyezetfreskó adja. A belső terekben selyemtapéták, velencei tükrök és márványkandallók hirdették a magyar tengeri flotta nagyságát.

A belvárosi központban hivatalnokok százai dolgoztak éveken keresztül, majd az első világháború után az Adria Rt.-ből olasz vállalat lett, a székházba pedig több cég és lakó is beköltözött. Az épület nevéhez illő módon utazási irodák nyitottak itt irodát, a földszinten pedig a Pesti Magyar Keresekedelmi Bank kapott helyet.

A 2000-es évektől kezdve a korábban irodának használt terek üresen álltak, így alkalom nyílt filmek forgatására, a palota reprezentatív termei számos hollywoodi produkcióban megjelennek, mint például A kém, a Bel Ami - A szépfiú vagy a Die Hard 5. című filmekben.

A főhomlokzat jelenleg fel van állványozva, így ha élőben szeretnénk látni az említett szobrászati díszeket, egyelőre várnunk kell. De a felújítás előtt számos fotós megörökítette az impozáns belső tereket, így a régi, patinás állapotában is fennmarad az épület az utókornak.

Forrás: Kordos Szabolcs: Egy város titkai (2022), PestBuda, címlapkép forrása: Shutterstock