Az aradi vértanúk napja 2001 óta nemzeti gyásznap. Október 6-án a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokára és Batthyány Lajosra, az első magyar felelős kormány miniszterelnökére emlékezük, akik meghátrálás nélkül életüket adták a hazáért Aradon és Pesten. Történetüket első kézből is megismerhetjük Aradon, a Kultúrpalotában.
Ma, október 6-án reggel, katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység és a Honvéd Huszár Díszegység is.
A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon, amelyen az 1848-1849-es szabadságharc leverését követő kegyetlen megtorlásra, gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnök, valamint a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perére, majd elítélésére és kivégzésére emlékezünk.
Ismerjük meg jobban vértanúinkat!
Ha nem csak könyvekből, régi iskolai emlékeinkből idéznénk fel az emléküket, akkor lehetőségünk van Aradra is ellátogatni, ahol a Kultúrpalotában kézzel fogható közelségbe kerülhetünk az életükkel. Az Aradi Ereklyemúzeumot, melyet hivatalosan 1893. március 15-én, félhivatalosan 1892. október 6-án nyitottak meg, a Kölcsey Egyesület hozta létre. Az állandó tárlat a Kultúrpalota megépítése után költözött annak második emeletére – és itt találta meg önálló múzeumépületét – idézte fel Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke.
A kiállításon megtekinthető számos olyan tárgy – fegyverek és katonai felszerelések, egyenruhák, zászlók, numizmatikai és képzőművészeti anyagok, valamint a 1848/49-es forradalom és szabadságharc tárgyi emlékei – melyek egykor a 13 aradi vértanúhoz és korukhoz tartozott.
Az eredeti múzeumban őrzött 16 ezer oldalnyi dokumentumot – plakátokat és aprónyomtatványokat, könyveket, kéziratokat és fotókat, körülbelül egy évtizeddel ezelőtt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a szegedi Móra Ferenc Múzeum digitalizálta egy határon átnyúló projekt keretében - olvasható a Magyarmuzeumok.hu cikkében.
A budapesti Nemzeti Múzeum valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1848-49-es gyűjteménye után az aradit tekintik a korszak legjelentősebb gyűjteményének.
A gyűjtemény szépen lassan országos hírnévre tett szert, és „Szabadságharcos Emléktárgyak Országos Múzeuma" néven az egyik legjelentősebb magyarországi szakgyűjtemény lett. A gyűjteménybe kerültek – országos gyűjtés által is – többek között Damjanich, Kossuth, Bem és Görgei relikviái, valamint sok egyedi és típustárgy.
A vértanúk emléktárgyait külön-külön tárolókban őrzik a kiállításon, ahogyan Kossuth Lajos tulajdonait is. Fekete Károly szerint az utóbbiak közül az egyik legérdekesebb egy sétabot, amely valójában egy méretes pisztoly. különleges darab még az a díszmagyar is, amelyet Vasvári Fejér Elek viselt Kossuth temetésén, és kifejezetten erre az alkalomra csináltatta.
Kereszt és kendő
Szomorú, de igaz, hogy a vértanúk holttestei közül, ismeretlenek többet is megvásároltak a hóhértól 1849. október 6. után, vagy éppen kilopták őket a bitófák tövében ásott sírokból.
De egyes helyekről, az 1932-es ásatások során előkerültek olyan ruhadarabok is, mint Dessewffy Arisztid csizmatalpa és sarkantyúja, amelyet a múzeum egy üvegdobozban őriz, illetve Vécsey Károly tábornok feszülete és kendője, melyet a kezében tartott a felakasztásakor. Kiss Ernő golyó általi halált halt, azonban nem sikerült elsőre lelőni, így a kiállított mellényének jobb vállán pontosan látni, hogy hol súrolta az első golyó.
Még film is készült róla
A gyűjtemény háborítatlanul a helyén maradt még a két világháború alatt is, sőt még a szocializmus térhódítását is többé-kevésbé töretlenül túlélte. De a Ceaucescu-diktatúra alatt raktárak mélyére száműzték gyakorlatilag az egész kiállítási anyagot.
A gyűjtemény csak 1990 után kezdett újra publikussá válni. 1999-ben még film is született róla Magyar Golgota címmel. A 26 perces film, amit a YouTube-on meg is lehet nézni, bepillantást engedett a gyűjtemény titkaiba. Így, ha a közeljövőben nem is tudunk ellátogatni Aradra, a filmet érdemes megtekinteni.
Megmelékezés Aradon
A mai nap, október 6-án 16 órakor kezdődnek a megemlékezési programok. Először a Vesztőhelyen lesz tisztelgés és koszorúzás, majd szentmise az Arad-belvárosi római katolikus templomban, utána 18:30-tól felvonulás a templomtól a Szabadság-szoborig, ott koszorúzás, este 20 órától pedig fáklyás felvonulás - olvasható a Facebook-esemény oldalán.
Források: Delmagyar.hu; Ogyk.hu; Magyarmuzeumok.hu
