Hátborzongató leletekre bukkantak Peruban

Anglia
PUBLIKÁLÁS: 2022. február 03. 06:03

Csaknem kétszáz, nádoszlopokra felfűzött emberi gerincet fedeztek fel Peruban, amelyek új információkat szolgáltatnak a gyarmatosítók és az őslakosok közötti konfliktusokról, tudtuk meg a cnn.com-tól. A Peru déli partján fekvő Chincha-völgyben dolgozó nemzetközi kutatócsoport az oszlopokra fűzött csigolyákat az őslakosok sírjaiban találta meg. Ezek a leletek több száz évre nyúlnak vissza, nagyjából arra az időszakra, amikor az európai gyarmatosítók uralkodóvá váltak a dél-amerikai országban.

Az Antiquity című régészeti folyóiratban kedden megjelent tanulmány szerint a régióban található oszlopokon lévő csigolyák minden esetben egyetlen emberhez tartoztak, akik a bennszülöttek közül kerültek ki. A csigolyák karói 1450 és 1650 között készültek – abban az időszakban, amikor az inka uralom a végéhez közeledett, és az európai gyarmatosítók uralkodóvá váltak a régióban. Jacob L. Bongers, a tanulmány vezető szerzője szerint ez az időszak "viharos" volt a Chincha-völgy történetében, mivel "járványok és éhínségek tizedelték meg a helyi lakosságot".

Az európaiak érkezése előtt, 1000 és 1400 között, a Chincha-völgy a Chincha Királyság otthona volt, és még szövetséget is létesített a hatalmas Inka Birodalommal. Ám ahogy az európai gyarmatosítók betörtek a régióba, a lakosság száma megtizedelődött, az 1533-ban több mint 30 ezer háztartásból 1583-ra mindössze 979 maradt.

Bongers, az egyesült királyságbeli East Anglia Egyetem régészeti főmunkatársa korábbi kutatásai során több száz sír kifosztását is dokumentálta a régióban. "A bennszülöttek sírjainak kifosztása széles körben elterjedt a Chincha-völgyben a gyarmati időszakban.

A sírrablás elsősorban az aranyból és ezüstből készült tárgyak eltávolítására irányult,

és együtt járt az őslakos vallási gyakorlatok és temetkezési szokások felszámolására irányuló európai erőfeszítésekkel" - mondta Bongers.

A karókra tűzdelt csigolyák elemzése azt sugallja, hogy azért jártak el így, hogy helyrehozzák a fosztogatás által a halottakban okozott károkat. A kutatócsoport által végzett radiokarbonos kormeghatározás szerint a gerinccsigolyákat azután tűzták a nádoszlopokra, hogy a holttesteket eltemették. "Ezek a karók valószínűleg azért készültek, hogy rekonstruálják a halottakat a sírrablók pusztításai után" - mondta Bongers.

A Chincha-völgy bennszülöttei számára a halál utáni testi épség nagyon fontos volt. A tanulmány szerint a közeli chinchorro nép már az egyiptomiak előtt kifejlesztette az első mumifikációs technikákat. Amikor a hegyvidéki Andok területén a múmiákat elpusztították az európai gyarmatosítók,

az őslakosok igyekeztek mindent megmenteni a megtizedelt maradványokból,

hogy új rituális tárgyakat készítsenek. A Chincha-völgyben talált oszlopok hasonló kísérletet jelenthetnek a fosztogatás utáni sérült földi maradványok épségének a helyreállítására.

A címlapkép illusztráció, forrása: Pixabay/mailanmaik

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.